A kulturális együttélés évezredei a Mediterráneumban

A térség egészként történő kezeléséről nemrég egy, az Európai Interkulturális Párbeszéd éve kapcsán rendezett nemzetközi konferencián Kairóban tanácskoztak a kutatók. A Mediterráneum térség államainak együttműködése már évezredekkel az Európai Unió előtt is megvalósult, és ez minden egyes régészeti lelet előkerülésével egyre nyilvánvalóbb lesz – írták a tanácskozás ismertetőjében.

A konferencián a Földközi-világ átfogó történelmével kapcsolatos régészeti leletekről, másrészt a lehetséges kulturális kölcsönhatásokról esett szó. A megbeszélésén több változatos téma is felmerült, így például szó esett a vándorlási mintákról, kereskedelemről, az idegen tárgyak csereberéjéről, és útjáról, az idegen vallási eszmék és ideológiák átvételéről, a művészeti és építészeti hatásokról, de külön szekció foglalkozott a tengerészet kölcsönös fejlődésével is.

A megbeszélést több, nemzetközileg is elismert szakember vezette fel, így ilyen volt Manfred Bietak, a kairói Osztrák Régészeti Intézet igazgatója, illetve a Tell Al-Dabaa mellett folytatott ásatások vezetőjének expozéja. Ebből kiderült, hogy az elmúlt kilenc évben az Osztrák Tudományos Akadémia az i.e. 2. évezred kronológiáját próbálta meg helyes sorendbe rendezni, és pontosítani. Ennek során dendrokronológiai, egyiptomi és mezopotámiai történeti forrásokat, és a keleti Mediterráneum régészeti leleteit is felhasználták.

Ebben nagyon komoly segítséget jelentettek a különböző festett kerámiák, amelyek megjelenését pontos időpontokhoz tudták kapcsolni, és így szép lassan kirajzolódott azok kereskedelmének útvonala is. Más leletekkel összevetve a térség komplett kronológiai rendszerét kapták meg, és ennek segítségével a korábban csak az egyiptomi kronológia alapján datált dátumokat is pontosíthatták. Ebből derült ki, hogy a thírai vulkánkitörésre nem a radiokarbonos datálás alapján gondolt i.e. 17. században, hanem csak 1500 körül került sor.

Az abszolút kronológiához azonban még a libanoni cédrusok dendrokronológiai vizsgálatára is szükség lesz, és a kutatók emellett más, független datálási megoldásokon is gondolkodnak. A jelenlegi helyzetben ugyanis csak ritkán és nehézkesen lehet pontosan összekötni az egyes térségek történetét, de a további, kiterjedt kutatásokkal a jövőben talán ez is lehetséges lesz majd.

Az ankarai Bilkent Egyetem kutatónője, Marie-Henriette Gates a bronzkori tengerészetről számol be, elmondva, hogy az egyes leletek részletes elemzése alapján nagyon sok ponton kellett újraírni és pontosítani a térség történetét. A kereskedelem mellett ezen tevékenység vizsgálata közelebb vihet annak megértéséhez, hogy milyen gazdasági, kulturális és társadalmi közegből származhattak az eladott tárgyak.

Gates szerint a mediterrán és égei tengerészet magyarázó modelljei, különösen az i.e. 2. évezredben főként az adminisztratív feladatokra, és az istenekre fókuszáltak, és keveset törődtek a korabeli kikötők átfogó felmérésével, vagy akár kategorizálásával. Ezek ugyanis a környező térségek gazdasági modelljei mellett egy összefüggő ökonómiai kép kialakításában segíthetnek. Ezek a városok ugyanis egytől-egyig a hajózási hálózatoktól függtek.

A Heidelbergi Egyetemről érkezett Diamantisz Panagioopulosz szerint az i.e. 2. évezred kulturális kölcsönhatásainak vizsgálata kritikus szintre ért el: sokszor nem lehet tudni, milyen szélessé vált a szakadék az egyes elméletek, és a valós tények között. Ebben a közegben nagyon nehéz tudományos diskurzust folytatni, ugyanis megszűnt a korábbi konszenzus, így nagyon fontos lenne az új leletek és elméletek integrálása, és egy egységes struktúra kialakítására.

A tanácskozással párhuzamosan a témáról kiállítás is készült, amelyet Záhi Havvász, az Egyiptomi Régészeti Főtanács vezetője nyitott meg Kairóban. Ez egyben Havvász egyik utolsó szakmai feladata is: a tisztséget ugyanis december végéig tölti be. A tárlat részletesen mutatja be és eleveníti fel a térség történetét, illetve Egyiptom hatását szomszédja történelmére; emellett pedig azt is megtudhatjuk, hogy az egyiptomiak miként vették át a kulturális és technológiai vívmányokat másoktól.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­ősz
Múlt-kor magazin 2017

• A történelem hét legnagyobb alfahímje 
• A vörös fasiszta 
• A forradalom ismeretlen festője
• Nagyvadak az ősi fészekben
• Bodor a levele
• Feldarabolt uralkodók 
• Kádári médiapolitika az akasztófák árnyékában
• A zalai svéd grófné
• Vágy és vezeklés