Szentté avatnák a kommunista partizánlányt
2008. szeptember 25. 09:52 MTI
Zoja Koszmogyemjanszkaja, a hős kommunista partizánlány szentté avatására tett javaslatot egy tambovi csoport.
Zoja 1923-ban született Tambov mellett, s a háború első napjaiban csatlakozott a partizánokhoz. 1941 novemberének elején társaival Moszkva mellett a nácik által lakott házakat gyújtott fel. Elfogták, s noha sokáig kínozták, nem adta fel társait. November 29-én felakasztották Petriscsevo falu főterén. Történetét megírta egy újság, s az olyannyira elnyerte Sztálin tetszését, hogy posztumusz a Szovjetunió Hőse érdemrenddel tüntette ki a lányt. Az idősebbek Magyarországon is emlékeznek az egykori tankönyvekben szereplő partizánlányra.
Szeptember közepén Tambovban a partizánlány születésének 85. évfordulója alkalmából tartott konferencián Vlagyimir Djacskov, a helyi egyetem professzora állt elő azzal, hogy Zoját szentté kellene avatni, mivel mártírhalált halt, bűntelenül élte le életét, és csodát tett, mivel sok-sok fiatal fiú és lány az ő képével ment a frontra, s megnyerték a háborút.
A helyi egyházi vezetők óvatosan viszonyulnak a kérdéshez, de Djacskov professzor körül már kezdeményező csoport alakult, amely az ortodox pátriárkához és valamilyen rejtélyes okból az államfőhöz szándékozik fordulni a javaslattal.
Az orosz ortodox egyházban a kanonizációval a moszkvai patriarkátus egy bizottsága foglalkozik, a helyi egyházi tisztségviselők oda küldik indítványaikat és az illetőről szóló dokumentumokat. A bizottság megvizsgálja a jelölt földi életét, tanúvallomásokat gyűjt tevékenységéről, esetleges csodáiról, arról, mennyire volt vallásos, majd határozatot hoz. Csodatétel nélkül is szentté lehet valaki, ha súlyos szenvedéseket vállalt hitéért. A hitélet azonban Zoja esetében problémát jelenhet, ugyanis kommunista, vagyis vélhetően ateista volt - erre hivatkoznak a tambovi egyházi méltóságok.
A Komszomolszkaja Pravda című lap által megkérdezett személyiségek egybehangzóan Zoja szentté avatása ellen foglaltak állást, de a kezdeményező csoport nem zavartatja magát, s tovább küzd céljáért: sikere esetén Zoja az ortodox egyház első kommunista szentje lenne. Ez persze "erősen kétséges".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap