Magyar katonatiszt figyelmeztetett a prágai invázióra
2008. augusztus 18. 11:59
Egy magyar katonatiszt 1968. augusztus 20-án kora este figyelmeztette Prágát, hogy a Varsói Szerződés hadseregei néhány órán belül megindítják a támadást Csehszlovákia ellen.
Korábban
`Írásos bizonyítékunk van az esetről, az akkori budapesti csehszlovák nagykövet jelentése, amely egy szakmai publikációban már meg is jelent` - szögezte le a történész. Zácek szerint az ismeretlen magyar katonatiszt jelentése az esti órákban eljutott Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnökhöz is, aki azonban nem adott hitelt neki.
A `prágai tavasz` kezdetén az ország élére megválasztott Svoboda tábornok, aki a II. világháború idején a Szovjetunióban alakult csehszlovák katonai hadtest parancsnoka volt, állítólag úgy reagált az értesülésre, hogy `nem fog foglalkozni a felderítés pletykáival`. A jelentést Samuel Kodaj, a csehszlovák néphadsereg szlovákiai parancsnoka is megkapta. Ő szintén úgy vélte, hogy nincs lehetőség ellenőrizni az értesülést, ezért nem is értesítette róla a hadsereg prágai főparancsnokságát.
Zácek hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei által 1968. augusztus 21-én derékba tört csehszlovákiai reformkísérlet történetében még sok a fehér folt. A kutatók feladata, hogy kiderítsék az igazságot, így ezt az esetet is felderítsék. "Feltételezem, hogy ezzel az esettel kapcsolatban még lehetne új háttéradatokat találni a cseh külügyminisztérium levéltárában. A kilencvenes évek elején egy kormánybizottság is foglalkozott a megszállással. Nem kizárt, hogy a kihallgatott személyek között volt az 1968-as budapesti csehszlovák nagykövet is. Ott is lehet valami" - jegyezte meg Zácek.
"Feltételezem, hogy a magyar állambiztonság 1968-ban megfigyelés alatt tartotta a csehszlovák nagykövetséget, lehallgatta a telefonokat. Ha a budapesti állambiztonsági levéltárban létezik egy ilyen dosszié, akkor esetleg abban is lehetne találni érdekes adatokat. Nem kizárt, hogy a korabeli magyar állambiztonság is vizsgálódott ebben az ügyben" - fejtette ki az MTI tudósítójának Zácek.
A Népszabadság szombati száma szerint hazai történészkörökben óvatosságra intenek az állítólagos magyar katonatiszt történetét illetően, ugyanis nem lett volna semmilyen haszna annak, ha bárki ilyen kockázatot vállal. A tervezett bevonulásról a csehszlovák vezetők egy része ugyanis bizonyosan tudott, de a csapatmozgásokról a nyugati hírszerző szervek is rendelkeztek információkkal. Több mint kétszázezer katonát indítottak útnak, így az akció nem maradhatott teljesen titokban. Ráadásul két hónappal korábban Csehszlovákiában a Varsói Szerződés csapatai hadgyakorlatot tartottak, és a szovjet egységeket már nem is vonták viszsza. Ezért már akkor felvetődött, hogy a gyakorlat esetleg megszállássá alakulhat át.
Kun Miklós történész viszont a Nap-Keltének maga is beszámolt egy titokzatos személyről, aki telefonon értesítette a csehszlovák hírügynökség budapesti irodáját, illetve a csehszlovák nagykövetséget is. Kun tíz éve kutat utána, ám nem sikerült a nyomára bukkannia. A történész szerint az ismeretlen egy pártvezető, vagy magas rangú katona lehetett, aki pontos tájékoztatást adott a másnapra tervezett megszállás részleteiről is. A csehszlovák miniszterelnököt szerinte a budapesti telefon alapján tájékoztatták először a Varsói Szerződés csapatainak bevonulásáról.
A lap pozsonyi tudósítójának Kiss József szlovákiai történész elmondta: eddigi kutatásai során több hasonló dokumentumra bukkant, amely azt igazolta, hogy elsősorban a budapesti csehszlovák nagykövetség diplomatáinak jelezték a készülő inváziót. - A legfőbb ideje lenne felkutatni és rendszerezni a különböző levéltárakban található iratokat - tette hozzá. Popély Árpád, a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa is állítja, hogy félhivatalos csatornákon napokkal a bevonulás előtt tájékoztatták a csehszlovákiai illetékeseket a magyar csapatok összevonásáról, amely a közelgő katonai beavatkozásra utalt. Még Kádár János is, burkoltan bár, figyelmeztette erre Alexander Dubceket, Csehszlovákia kommunista pártjának főtitkárát. A magyar pártvezér szlovák partnere azonban szintén nem hitte el, hogy mire készülnek Moszkvában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap