Ókori szemfedőhöz hasonlítják a torinói leplet
2008. június 9. 12:14
Közelebb vihet-e a Júdeai sivatagban talált 6000 éves szemfedő a torinói lepelről folytatott viták lezárásához? Ez a kérdés foglalkoztatja Olga Negnevickit, az Izraeli Múzeum restaurátorát.
Korábban
"Ha a jerikói leplet a legmodernebb technológia felhasználásával vizsgáljuk meg, akkor az így kapott információk talán segíthetnek megoldani a torinói lepel rejtélyét" - mondta Negnevicki.
A 7x2 méteres, finoman díszített lepelre izraeli régészek bukkantak a Harcos barlangja bejáratánál, amikor Wadi el-Mekkukah közelében további holt-tengeri tekercsek után kutattak. Azt ugyan nem találtak, de felfedezték egy előkelő ember 6000 éves sírját, amelyben a holttestet szépen kidolgozott vászonba burkolták. A csontváz mellett kardot, fatálakat, bőrszandált és íjakat is feltártak.
A torinói lepelhez hasonlóan ezen az anyagon is vérfoltok vannak, amely valószínűleg egy sérülésből származott. A gondos restaurálás után a leletet először New Yorkban, majd az Izraeli Múzeumban állították ki, aztán pedig a jeruzsálemi Régészeti Hatóság raktárába vitték.
A 4,3 m x 90 cm-es torinói lepel egy vérrel borított férfi testének lenyomatát ábrázolja, és sokan úgy vélik, hogy Jézus halotti szemfedője. Az 1998-ban végzett radiokarbonos vizsgálat a lepel keletkezésének korát 1260 és 1390 közé teszi, ami kizárja Jézus személyét. Mások szerint a radiokarbonos vizsgálat hibás, és a lepel legalább 1300-3000 éves. A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint a virágporvizsgálat 8. század körüli jeruzsálemi eredetre utal.
A rengeteg vizsgálat és kutatás ellenére a torinói lepel, amelyet először 1357-ben Lirey-ben (Franciarszág) említenek, továbbra is rejtély marad. Heves viták folynak arról, hogy keresztény bizonyítékról, középkori művészeti alkotásról vagy hamisítványról van-e szó.
A jerikói lepel vizsgálatától azt remélik, hogy közelebb visz a torinói lepel korának meghatározásához, és pontosabb információkat tesz lehetővé. "Ez az új lelet fényt deríthet a torinói lepel rejtélyére. Egész idő alatt itt volt, és senki sem törődött vele" - mondja Ámosz Notea professzor, az izraeli kutatóintézet vezetője.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![művészet](/ih0Ax/label/.cut-640x400/42.jpg)
művészet
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját
- Erdélyi színháztörténet egy felvonásban
- „Szeretném minél több emberhez eljuttatni a tradicionális jazzt” – interjú Papp Mátyás jazz-harsonaművésszel
- Koncertek és tárlatvezetés várja az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Galéria új sorozatában
- „Egy kép sosem készül el, legfeljebb az ember abbahagyja” – beszélgetés Cakó Ferenccel
- Tíz fiatal zeneművész vehette át az MVM Junior Prima Díját
- Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort
- Napóleont és a németeket is elkápráztatta a Hódító Vilmos történetét elmesélő bayeux-i kárpit
- Magyar származású fotóművész és Picasso barátságát mutatja be a Mai Manó Háza
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20