Nácik is bekerühetnek a német sportolók panteonjába
2008. május 20. 11:00
Németország panteont készített 40 híres sportlegendája számára. A projekt kritikusai szerint a sportolók közé olyanok is bekerültek, akik a náci párt tagjai voltak.
Korábban
Németország ünnepélyes keretek között avatta fel a német sportlegendák panteonját, amelyet több kritika is ért amiatt, hogy néhány náci sportolót is tartalmaz. A hírességek között találjuk többek között Franz Beckenbauer világbajnok labdarúgót, Max Schmeling boxbajnokot, Rosi Mittermeier olimpiai bajnok alpesi sízőt és Uwe Seeler focistát. Az avatáson elhangzott, hogy a panteon egyik fő célja, hogy a fiatalokat sportolásra bátorítsa, különösen most, amikor doppingbotrányok terhelik a profi sport világát.
A német sportolókat támogató Deutsche Sporthilfe azonban visszautasította a kritikákat: "A sport sem jobb, mint a társadalom. Nem tudjuk megerősíteni, hogy a listán öt náci párttag van. Egyébként ezek az emberek a náci korszak után is éltek, és több kitüntetést is kaptak a társadalomért végzett munkájukért" - mondta Hans-Joachim Elz, a Sporthilfe szóvivője.
"Tudatában voltunk annak, hogy problémát fog okozni azon sportolók kiválasztása, akik kapcsolatban álltak a náci rezsimmel, de ha őket kizártuk volna, és csak az ellenállókat tiszteltük volna meg, akkor igencsak álszent módon cselekedtünk volna: egy olyan nemzedék arroganciájával, amelynek megadatott az a szerencse, hogy demokráciában nőhetett fel" - mondta Hans Wilhelm Gäb, a Deutsche Sporthilfe felügyelő-bizottságának az elnöke.
A sportlegendák közül ma már csak öt él. A szervezők elsősorban a 20. század nagy sporttörténeti alakjaira koncentráltak. Május 31-én, és minden ezt követő évben további három nevet adnak a listához: az idén Michael Schumacher, hétszeres Forma-1-es világbajnok, és Boris Becker, háromszoros wimbledoni bajnok kerül a sportlegendák közé.
A csarnokban helyett kapott a nácik két áldozata is: Albert Richter, kerékpározó, aki sporteseményeken nem volt hajlandó horogkeresztes mezt felvenni, valószínűleg a Gestapo gyilkolta meg 1939-ben, amikor megpróbálta lhagyni Németországot; és Werner Seelenbinder birkózó, aki az 1936-os berlini olimpián negyedik lett, őt 1944-ben végezték ki a kommunista ellenállókhoz fűződő kapcsolatai miatt.
A 40 sportoló különböző életútja a "német történelem mélypontjait és ellentmondásait" tükrözi, de a választás azt a vágyat mutatja, hogy az egyikre ne emlékezzünk, a másikat pedig felejtsük el" - mondta Thomas Mergel, a berlini Humboldt Egyetem 20. századi történelemmel foglalkozó professzora.
A zsürit amiatt is kritika érte, hogy csak három női sportolót választott be a sportlegendák közé, köztük a leghíresebb Rosemarie Mittermaier, alpesí síző. A volt NDK sportolói közül is csak egy kapott helyet a listán: Roland Matthes, úszó olimpiai bajnok. Sokak szerint ennek oka az NDK dopping-programja, amelynek révén az ország három olimpián is második lett az éremlistán. Hans-Joachim Elz szerint viszont ennek semmi köze a választáshoz. "Elsősorban a posztumusz elismerés volt a célunk, és a nagy kelet-német sportolók még mind élnek." A dopping-botrányok az utóbbi időben több német kerékpáros hírnevét is megtépázták, többek között Jan Ullrichét, aki 1997-ben megnyerte a Tour de France versenyt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.