Régész polgárőröket vetnének be Pécsett

A Pécsi Szent Flórián Polgárőr Egyesület mintegy harminc alapító tagja vállalta, hogy önkéntes alapon éjszakánként járőrözik a világörökségi helyszínek környékén, megelőzve a rongálásokat - mondta el Bencze Róbert, a szervezet vezetője.

Pécs belvárosában, a Kossuth téren egy mélygarázs építését megelőző régészeti feltárást végeznek a Janus Pannonius Múzeum munkatársai. A munka során eddig egy Severus kori épület falmaradványait, hatvan késő római kori sírt, valamint középkori kutakat és nagyszámú tárgyi emléket találtak.

A pécsi világörökségi emlékhelyek bemutatását szolgáló, tavaly márciusban átadott Cella Septichora Látogató Központ kialakításában is részt vett régészek, történészek és építőmunkások azután határozták el az egyesület megalapítását, hogy tehetetlenül szemlélték, amint munkájukat mások tönkreteszik.

Bencze Róbert utalt rá, ismeretlenek többször megpróbálták betörni a látogató központ üvegmennyezetét, az épület ajtajára a "garázs" feliratot festették, emellett a környéken összetörtek világítótesteket, s egyebek mellett összefirkálták a padokat is. Mindezzel összesen több milliós károkat okoztak. Szerinte az emlékhelyek védelme azért is fontos, mert 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa, s nem mindegy, milyen kép várja az ide látogató turistákat.

Pécs nyolc évvel ezelőtt, hatodik magyarországi helyszínként került fel az UNESCO Világörökség-listájára. A diplomát Pécsnek ítélő Világörökség Bizottság úgy értékelte, hogy a 4. századi ókeresztény kápolnák, a temető, s annak festett sírkamrái kivételes és egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom 4. századi hanyatlásától a Frank Birodalom 7. századi hódításáig terjedő időszakot.

(Múlt-kor/MTI)