Világkiállítások és neonfények

1851-ben Londonban a legnagyobb sikert Fischer Mór Herendije érte el. A századforduló tárlatára komolyan készült Magyarország, amely Párizsban szerepelt először önállóan, független államként. A hatalmas összegekkel támogatott magyar pavilon a harmadik legnépesebb volt, a több mint 3000 kiállítóval megelőztük például Angliát, Németországot és a vetélytárs Ausztriát is.

Az állami támogatás Trianon után még jobban felerősödött. A világkiállítás, a két világháború között, a megcsonkított Magyarországnak nemzetközi színtéren adott lehetőséget a történelmi igazságtalanság hangsúlyozására. A múlt, a történelem mellett a jelen és a hétköznapi élet is megjelent a kiállításokon. 1935-ben, Brüsszelben például a Kandó László rendezte Magyar Falu című kultúrfilmet nagydíjjal jutalmazta a zsűri, növelve így a kulturális-történelmi témájú alkotások elismerését.



Jóllehet az expók alapvetően politikasemleges terepnek számítottak, ettől függetlenül néha rezgett a léc. 1958-ban Brüsszel rendezett világkiállítást - éppen akkor, amikor kivégezték Nagy Imrét. Mégsem lett semmi következménye, sőt: a magyar pavilon nagydíjat kapott.

"Neonfényes Budapest, oly csodás, ha jön az est..." - énekelte Németh Lehel valamikor a hatvanas években. Bizony, akkor még teljes pompájában ragyogtak a fővárosi Nagykörút és Rákóczi út fényreklámjai, a lehető legváltozatosabb hirdetésekkel. Nos, mára alig akad belőlük hírmondóban néhány. Pedig a neonreklámok a közelmúlt kulturális örökségéhez tartoznak. Szerencsére egyre többen gondolják így, és összefogtak a régi neonreklámok megmentéséért.

A neonreklámok megmentésének a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál is akadt elkötelezett híve. 4 évvel ezelőtt a Neonon Csoport Egyesülettel létrehoztak egy adatbázist, benne a még létező fényreklámok pontos helyével, méretével, típusával, korával. Győr Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakértője elmondása szerint "több, mint 200, kb. 300 neont sikerült akkor még feltérképezni, sajnos bizonyos részük már nincsen meg. Próbáltunk továbblépni... A legjobb pedig az, ha műtárgyvédelem alá helyezzük, azonban ez új irány a műtárgyvédelemben, ahol eddig jobbára híres festők képeivel és szobrokkal foglalkoztak, úgyhogy ez nekik is nagy kihívás volt. Ezen kívül még még van bizonyos szakmai értetlenség is a neonok védett műtárggyá nyilvánításában."

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról