Lakópark épül Biatorbágy ókori gazdaságára

A kötelező régészeti feltárások pazar eredményre vezettek: eszerint már az i.sz. 2. században is lakott volt az a rész, ahol rövidesen a 21. század legmodernebb technikájával készül egy új városközpont. A területen végzett régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy Törökbálint határán, a horgásztó közelében már a régmúltban is élénk élet zajlott.

Az ingatlanfejlesztést megelőző régészeti kutatás eredményeként egy római kori villagazdaság épületének maradványai kerültek elő. A leletek arról tanúskodnak, hogy az épület története három nagyobb periódusra osztható, és az i.sz. 3. század közepéig többször átépítették, majd a 350-360-as években még hozzá is építhettek.

Az elmúlt hónapokban a szakemberek mintegy 1200 négyzetmétert tártak fel. A megtalált nyomok arra utalnak, hogy egykor egy feltehetőleg aquincumi polgár vidéki háza állhatott itt a hozzá tartozó gazdasági épületekkel. Az oszlopos bejárati résszel (porticus) rendelkező agyagpadlós vidéki ház egyik szobáját falfűtéssel, míg a másikat padlófűtéssel láttak el. A feltárások során falfestmény és stukkódísz töredékekre is bukkantak. A régészek szerint ez a tetőcseréppel fedett, itáliai típusú épület egyben a környék gazdasági központja is volt.

Számos használati tárgy, így csonttűk, érmék, kisebb-nagyobb bronzttárgyak, valamint három-négy, a római kor Zsolnay porcelánjaként is emlegetett, finom használati díszkerámia - úgynevezett terra sigillata töredék is - előkerültek. A felfedezés kapcsán tartott sajtótájékoztatón Virágos Gábor, a KÖSZ igazgatója elmondta, hogy a beruházó egyedülállóan nyitott és toleráns volt a - számára több tízmilliós költséget jelentő - régészeti munkákkal kapcsolatban. A feltárások során egy igen gazdag, 247 bronzérméből álló gyűjtemény is előkerült, amelyet egy szarmata támadás közeledtével áshattak a földbe, majd később feledésbe merült, mert a villát aztán még 100 éven át használhatták - mondta el a régész.

A beruházók tervei szerint a most előkerült leleteket a későbbiekben kiállítanák az új városrészben. Elképzelhető, hogy a különleges emlékek az ugyancsak unikumnak számító - Váci utca hosszúságú - fedett passzázsba kerülhetnek majd. A római kori falmaradványok pedig akár részét is képezhetik a világ leghosszabbra tervezett fedett sétányának.