A magyar Maginot-vonalról tanácskoztak Pákán

Akkori áron is mintegy hétmilliárd forintot emésztett fel a Jugoszlávia felől számított `imperialista` támadás kivédésére az 1950-es években készült déli védelmi vonal - hangsúlyozta előadásában Holló József, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Az intézmény a pákai önkormányzat és a Páka Értékeiért Egyesület közös szervezésében hívta életre a magyar Maginot-vonalnak is nevezett védelmi rendszer történetét és mai állapotát bemutató konferenciát és kiállítást.

Holló József szerint a hidegháborús hisztéria óriási pazarlásaként megkezdett építkezésekkel egyfajta kerítést akart létrehozni az akkori hadvezetés, tartva attól, hogy a nyugati hatalmak Jugoszlávia irányából indítanak támadást Magyarország ellen. A harmadik világháborúra meggyőződéssel készülő pártvezetés elhatározása szerint mintegy 600 kilométer hosszan, titokban építették ki az erődrendszert, amit azonban soha nem használtak.

A kommunista pártok hatalomra jutása után fegyverkezési versenybe hajszolt szocialista tábor az "imperialista" hatalmak által kirobbantott következő világháborútól tartott - mondta Srágli Lajos történész, aki könyvet is írt a déli védelmi vonalról. Az ötvenes évek elején Rákosiék Jugoszláviát kiáltották ki közeli ellenségként, amelyet a nyugati hatalmak csatlósának tartottak.

A hatalmas kiadásokkal járó védelmi építkezések gazdasági hátterét a történész szerint valószínűleg az akkori Terv- és Békekölcsönökből fedezték, irattári dokumentumok szerint hivatalosan ugyanis ekkora költségvetéssel sehol nem számoltak. A kölcsönökből befolyt csaknem hétmilliárd forintot tehát vélhetően a titkos védelmi rendszer építkezéseire költötték.

A hidegháborús hisztéria példájaként az országhatár 15 kilométeres mélységében határsávot is kialakított az állam vezetése, és innen kitelepítették a megbízhatatlan elemeket. Hat megye 310 településének közel 300 ezer lakója került a határövezetbe, ahol csak külön igazolvánnyal lehetett közlekedni - idézte fel a történész.

Magyarországon arra számított a néphadsereg vezetése, hogy Jugoszlávia irányából támadhatják meg az országot az Adriai-tengernél partra szálló angol-amerikai katonák - részletezte Jakus János, a hadtörténeti múzeum osztályvezetője. Suba János hadtörténész mindezt azzal egészítette ki, hogy a támadástól való félelem miatt vasbetonból, földből, fából összesen négy védelmi vonalat építettek volna, de csak az első vonal valósult meg.

Zala megyében Nagykanizsa és Lenti között a mai napig is megtalálható az erdőben, szántóföldeken, települések határában a főként betonból megépített számtalan géppuskafészek, tankcsapda, gyalogsági árok, akadály és más erődelem. A soha nem használt védelmi rendszer elemeit a konferencia résztvevői maguk is megtekinthették a pákai konferencia zárásaként.

(Múlt-kor/MTI)