Bocsánatot kértek az afrikai német mészárlásért
2007. október 31. 14:00
Namíbiába látogatva Lothar von Trotha, a herero nép 1904-es lemészárlásáért felelős német katonai parancsnok európai leszármazottai hivatalosan bocsánatot kértek ősük tetteiért.
Korábban
Kárpótlást követelnek
Lothar von Trotha |
"A von Throta család mélységes szégyent érez az 1904-ben történt szörnyűséges események miatt. Az emberi jogokat abban az időben lábbal tiporták. Bocsánatot kérünk, mivel mi viseljük Lothar von Trotha tábornok nevét. De nem csak hátra akarunk tekinteni, hanem előre is nézünk" - mondta Wolf-Thilo von Trotha, a herero néphez intézett beszédében.
A látogatás során Maharero jóvátételre szólította fel a német kormány: "Párbeszédet követelünk a jelenlegi német kormánnyal az igazságszolgáltatás ügyében." Wolf-Thilo von Trotha azonban azt hangsúlyozta, hogy "családunk nem lehet eszköze a német kormány felé megfogalmazott jóvátételi követelésnek". Ulrich von Trotha, egy másik családtag is azt emelte ki, hogy a család magánlátogatáson volt Namíbiában.
A német kormány sajnálatát fejezte ki a történtekkel kapcsolatban, de hivatalos bocsánatkérésre nem hajlandó, mivel az megnyitná az utat a kártérítési követelések előtt. Roman Herzog, német szövetségi elnök 1998-ban tett látogatást Namíbiában, de azzal az indokkal utasított vissza minden kártérítési igényt, hogy akkoriban még semmilyen törvény nem volt a "lázadók" és a civil lakosság védelmére, Németország pedig azóta is Namíbia legfontosabb segélyezője. Érveit azonban több kritika is érte.
Namíbia Európai Unióhoz delegált nagykövete a következőket vetette fel: "A herero nép azt olvasta, hogy a zsidóktól elvett aranyat visszaszolgáltatták, és az izraeli zsidókat kárpótolták. Ha mások kaphattak kárpótlást, akkor a hererók miért nem? Atyáinkat és anyáinkat úgy mészárolták le, mint az állatokat. Szomorú történet, a szörnyűségek, ahogyan a németek legyilkolták az embereket, kiéheztették őket, és koncentrációs táborokba hurcolták őket" - mondta Ujama Karuhumba emlékeztetve arra, hogy a fájdalom még mindig él a herero nép körében.
Az elmúlt években a herero nép pénzt gyűjtött, hogy még több könyv jelenhessen meg a németek elleni 1904-es háborúról. De is is történt az előző századfordulón Afrikában?
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.