Izotópokkal gyilkoltak az amerikai kémek
2007. október 26. 11:00
Az Egyesült Államok a hidegháború idején komolyan megfontolta azt a lehetőséget, hogy radioaktív anyagok felhasználásával likvidálja az ellenség katonai vagy civil vezetőit.
Korábban
A hidegháború máig elhallgatott oldala
A témával foglalkozó hadtörténészek úgy nyilatkoztak, hogy még soha nem sikerült bizonyítékot találni ilyenfajta fegyverek kutatására. A módszer azonban egyáltalán nem ismeretlen: gy évvel ezelőtt a polónium-210-es radioaktív izotópja végzett Alekszandr Litvinyenkóval, a Kreml politikáját bíráló exkémmel.
Az AP 1995-ben kérte a radiológiai hadviselésre vonatkozó akták titkosításának feloldását, amelyre azonban csak nemrégiben került sor. Az anyagot a kormány kemény cenzúrának vetette alá: a szövegből eltávolítottak minden olyan adatot és részletet, amely a radiológiai hadviselésben használható hatóanyagokra utalt volna. A cenzúrázás ténye azt az aggodalmat tükrözi, hogy a radioaktív anyagok fegyverként való alkalmazása egyáltalán nem vesztett jelentőségéből. Sokan úgy gondolják, hogy a terroristák is szívesen felhasználnák amerikai célpontok ellen.
A negyvenes évek második fele egyébként is viharos időszak volt a nemzetközi politika történetében: 1949 augusztusában a Szovjetunió sikeres atomtesztet hajtott végre, néhány hónappal később pedig Mao Ce-tung megalapította a kommunista Kínát. Az amerikai tudósok már a második világháború idején kifejlesztették az atombombát, és felismerték, hogy a gyártás során használt vagy keletkezett radioaktív anyagok halálos lehetőségeket rejtenek. A kormány 1945-ös jelentésében az áll, hogy az urániummal működő atomreaktorból származó radioaktív hasadási termékek "különösen veszélyes mérges gázokként" is alkalmazhatók.
Egy 1948. december 16-i, szigorúan titkos feljegyzésben olyan programot is megemlítettek, amelyben a radioaktív anyagok katonai felhasználását igyekeztek feltérképezni. Ebben az "egyének és kisebb csoportok elleni merényletek" csak másodlagos szerepet kaptak.
A legfontosabb témák a következők voltak: "Lakott vagy másként kényes területek megfertőzése hosszabb időre"; Radioaktív anyaggal dúsított robbanóanyagok készítése "egyidejű fizikai és radioaktív megsemmisítésre"; Légi és szárazföldi fegyverek kifejlesztése, amelyek elpusztítanák az evakuált területeket használhatatlanná téve őket az ellenséges erők számára.
1950. december 31-ig az elsődleges cél az első két kategóriába tartozó fegyverek kifejlesztése volt. A 4. kategóriába az "egyének elleni támadást" sorolták olyan radioaktív hatóanyagok felhasználásával, amelyek ellen "nincs gyógymód." "Az ebbe a típusba tartozó fegyvereket titkos ügynökök vagy felforgató elemek használnák fel fontos személyek ellen, pl. civil vagy katonai vezetők megbeszélésein."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez
- Egy hónapot késett a németek Moszkva elleni támadása
- „Parancsra tettem" – így védekeztek a nürnbergi per vádlottjai
- A felekezetek területi elkülönülését alapozta meg az augsburgi vallásbéke
- Az első világháború valódi arcát mutatta meg regényeiben Erich Maria Remarque
- A részecskekutatás egyik alapeszközét alkotta meg tanítványával Hans Geiger
- Az egész világot meglepte a Lengyelország felosztását eredményező Molotov–Ribbentrop-paktum
- Magánhírszolgálat létrehozásával igyekezték növelni üzleti előnyüket a Fuggerek
- Taktikai hibát követhettek el a németek az angliai csata során
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap