Újságcikken alapult a kesztölci köztársaság legendája
2007. október 23. 11:00
Korábban
A forradalom valósága és az ellenforradalom legendája
Kesztölcre október 24-én érkezett el a forradalom híre, október 26-án az sztrájk miatt a bányászok már nem tudtak dolgozni menni. A helyiek a Tanácsháza előtt kezdtek gyülekezni, néhányan behatoltak a pártirodába, és megsemmisítették a kommunista jelképeket. A hősi emlékmű tetejéről leverték a vörös csillagot, helyére a korábbi turult kívánták visszaállítani, azonban a szobrot sehol sem találták. Az indulatokban minden bizonnyal közrejátszott az 1952-es szervezkedés megtorlása is. Fontosnak tartották a hangoshíradó (=média) megszerzését is, amelyben többször felolvasták az egyetemisták követeléseit. A tömeg sorra járta a helyi kommunisták portáit, mindenhol fegyver után kutattak. A leggyűlöltebb pártfunkcionáriusoknak azonban sikerült megszökni a faluból.
Október 28-án megalakult a nemzeti és a forradalmi bizottság, a két szerv közötti összekötő Fekete Mihály, az utóbbi elnöke volt. Gondoskodtak a fegyverek beszerzéséről, intézkedtek a község pékségének zavartalan üzemeltetéséről, és újraindították a tsz pálinkafőzőjét. A következő napokban a földosztás lett a központi téma, de ennek kivitelezése az elégtelen mérőeszközök miatt nehézkesen valósult meg. Bőkezű gyűjtést tartott a budapestiek számára, a kesztölciek több szállítmányt küldtek - többek között a Szent János Kórházba. Ekkortájt került a faluba egy harckocsi is, amelyet a dorogi IX. aknában dolgozó politikai foglyok kiszabadításánál pszichológiai fegyverként vetettek be. A járművet egykori gazdái a faluban hagyták, az egyik lakos végül elvezette a település mellett található rétre, majd leadott egy lövést.
A forradalom leverése hallatán majdnem elszabadultak az indulatok, mert a nemzetőrök összegyűjtötték a kommunistákat, de Fekete Mihály leállította az önbíráskodást, és szabadon engedték őket. A falu felkészült a fegyveres ellenállásra, lőállásokat alakítottak ki, így várták az oroszokat. A szovjet csapatok végül november 17-én jelentek meg, azonban összecsapásra nem került sor, mert a helybeliek belátták, hogy nincs esélyük az ellenállásra. Mindenki attól tartott, hogy az oroszok szétlőnék az egész falut, ezért a fegyvereket gyorsan elrejtették. A bevonuló katonák fasisztákat kerestek, de az oroszul tudók felvázolták a valós helyzetet. Az orosz intervenció egy halottat követelt: egy, a szőlőjében dolgozó idős embert lőttek le. A települést nem fosztották ki, de a szovjetek magukkal vitték a felhalmozott pálinkakészletet. December közepéig a falu fegyverben állt, ezért a helyi kommunisták Budapestről kértek segítséget. Kesztölcöt december 15-én zárták körbe. A karhatalmisták hét embert hurcoltak el, közülük Minczér Józsefet a rögtönítélő bíróság fosztotta meg az életétől.
A könyv szerint a tények egyáltalán nem támasztják alá a kesztölci köztársaság létezését. A legenda alapját egy két részből álló cikksorozat jelentette, amely a Dunamente című járási lapban jelent meg 1957 tavaszán. (Élt ötven napot - karcolatok a `kesztölci köztársaság` történetéből.) Ebben többszörösére nagyították fel az eseményeket: október 26-án az összes kommunista lakását feldúlták, majd 28-án kiáltották ki a köztársaságot. Az alig működő tank az ütőképes hadsereg jelképe lett, a katonák eszerint még lángszóróval is rendelkeztek. A cikk szerzője, Kara Imre még a legvéresebb fehérterror rémképét is felvetette. Az 1957 nyarán letartóztatottak is az újságból értesültek a köztársaságról. A propaganda azonban lassan hatni kezdett: 1963-ban az egyik tiszt már arra volt kíváncsi a kihallgatás során, hogy ki dolgozta ki a `külön köztársasági programot`.
A szerző remekül élt a források adta lehetőségekkel, munkájában nagyszerűen ötvözte az oral history és az írott dokumentumok adatait. A könyvből megtudhatjuk, hogy Kesztölc lakossága igyekezett túlélni a 20. század viharait, és ezt szerették volna 1956-ban is, amikor a hazugságokra épülő rendszerrel szálltak szembe. Nem külön köztársaságot akartak kikiáltani, hanem egyszerűen elegük lett az elnyomásból.
Barsi Szabó Gergely: A kesztölci köztársaság 1956. Tank - Pálinka - Nemzetőrök. Timp Kiadó, 2006. 168 oldal, 2470 Ft.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap