Az NSZK hírszerzése tudott a berlini fal tervéről
2007. október 12. 13:00
A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) nemrég nyilvánosságra hozott adatai szerint a hidegháború során mintegy 10 ezer keletnémet állampolgár kémkedett Nyugat-Németország számára.
Korábban
Két német történész, Armin Wagner és Matthias Uhl "A BND a szovjet hadsereg ellen" című tanulmányukban tüzetesen megvizsgálták a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) 1949-es megalapítása és a berlini fal 1989-es leomlása közötti időszakra vonatkozó hírszerzési adatokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ügynökségnek több ezer keletnémet polgárt sikerült megnyernie a katonai hírszerzés számára.
A berlini falat 1961. augusztus 13-án húzták fel, de a keletnémet ügynökök már jóval előtte értesítették a tervekről bonni főnökeiket. A BND tudta, hogy valami történni fog júliusban és augusztusban, egy fal építését is valószínűnek tartotta, és erről értesítette a politikusokat is. Ők azonban nem akarták elfogadni ezt a lehetőséget, a BND pedig nem tudta pontosan megállapítani, mikor kerül sor az NDK lezárására. "Egy héttel a fal megépítése előtt körülbelül 60 ember tudta, hogy ez be fog következni" - mondta Wagner a lapnak.
A hidegháború idején a Kelet-Németországban folyó katonai hírszerzés életbevágóan fontos volt a Nyugat számára. A keleti blokk országai közül az NDK-ban állomásozott a legnagyobb létszámú szovjet haderő, mintegy 400 ezer katona. A Nyugat attól félt, hogy ez a hadsereg az NDK területéről támadást indíthat Nyugat-Németország és a NATO ellen, ezért feltétlenül szükség volt a katonai felderítésre. A nyugatnémet hírszerzés által beszervezett ügynökök rendszeres információt nyújtattak az NDK-ban folyó katonai tevékenységekről. Az üzeneteket rádión vagy az NSZK-ból érkező rokonokon keresztül továbbították a BND-nek, amely aztán tájékoztatta a kormányt és a hadvezetést.
Az ügynököket más-más dolgok motiválták a megbízás elfogadásában. Sokan kommunistaellenes meggyőződésből vállalták a kémkedést, mások kalandvágyból, családi kapcsolatok miatt, vagy éppen szívességből egy régi bajtárs kedvéért. Fizetést is kaptak, de ez nem volt olyan fontos, mert a nyugati pénzt úgysem tudták elkölteni az NDK-ban.
1961 előtt viszonylag könnyebb volt beszervezni az ügynököket, és hozzáférni az általuk összeszedett információkhoz. 1955-ben már 5000 keletnémet, főleg volt katona, dolgozott a BND-nek. A fal megépítése után a helyzet nehezebbé vált, de a hálózat már megvolt, és például egyetemi oktatókon vagy újságírókon keresztül folytatódott az ügynökök beszervezése. A bonni hírszerzés nagyban támaszkodott az NDK-ba látogató nyugatnémet turisták beszámolóira is.
A kémkedés természetesen a másik irányban is folyt. "Nyugaton az 1968-as nemzedék több tagja is szimpatizált a kommunista ideológiával, és hajlandó volt segíteni az NDK-nak" - mondta Wagner. Annak ellenére azonban, hogy az NSZK 4000-rel több kémmel rendelkezett az NDK-ban, mint fordítva, a keletnémetek sikeresebbek voltak a hírszerzés területén. A BND-nek soha sem sikerült ügynököket beépítenie a keletnémet kormányba, míg Bonn hemzsegett a kémektől. Közöttük a leghíresebb Günter Guillaume volt, aki Willy Brandt tanácsadójaként dolgozott, és 1974-es leleplezése után a kancellárnak is távoznia kellett.
A két történész számára az volt a legmeglepőbb, hogy a kémkedés mennyire áthatotta a mindennapi életet. A kémek nem profi ügynökök voltak, hanem háziasszonyok és diákok. "Kelet- és Nyugat-Németországot együtt kell kezelni. A több évtizedes szétszakadás ellenére a mindkét oldalon folyó kémkedés azt mutatja, hogy az emberek igenis szoros kapcsolatban álltak egymással."
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![régészet](/ih0Ax/label/.cut-640x400/2.jpg)
régészet
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában
- Több száz éves tartósított cseresznyére bukkantak George Washington egykori birtokán
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau
- Földbe rejtett középkori kincs is előkerült a Tisza-tó mellett
- Már a középkori Angkor lakosai is tudhatták, hogy a Föld gömb alakú
- Ezeréves épület nyomaira bukkanhattak a régészek Veszprémben
- Kezdetben barbároknak tartották a buddhista tanok terjesztőit
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 20:20
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20