Kalandozások Pannóniában: villák épültek a római erődből

Az egykori erőd jelentős részét elpusztították a Duna okozta partomlások, ám hiányos négyszöge ma kiemelkedik környezetéből. A castellum körvonalai első ízben Marsiglinál tűntek föl, majd Michael Karpe térképén voltak láthatók. Fényes Elek a múlt század derekán arról tájékoztatott, hogy `Ezelőtt néhány évekkel találtak itt egy halmon a' föld alatt egy egész római módra épült házat, különféle edényekkel, pénznemekkel, 's bálványképekkel`.

Annamatia műholdképen

1999 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Ókortudományi Intézete és a dunaújvárosi Intercisa Múzeum együttműködése keretében a Baracsi Önkormányzat támogatásával folyik a római katonai tábor feltárása. A feltárások során felszínre kerültek a 160x160 méter kiterjedésű tábor védművei, a táborfalak, árkok, sarok és oldaltornyok, valamint a kapuk egy része. A méretek alapján egy kisebb csapategység állomásozhatott a falak között. Az erődítményt az i.sz. 1. század közepén alapíthatták, az első tábor még egy fából és földből épített palánktábor volt, amelyet nagyjából 100 évvel később kőből építettek újjá.

A korai alapításra utal az Annamatia név is, amely a kelta Annama/Adnama személynévből származik. Az ismert helyőrség egészen a késő római korig állomásozott itt, amint azt bélyeges téglái és az általa állított mérföldkövek igazolják. A IV. században dalmát lovascsapat (equites Dalmatae) biztosította ezen a szakaszon a határt. A tábort folyamatosan használták a rómaiak, feladására csak akkor került sor, amikor a tartományt a 430-as években kiürítették és átadták a hunoknak. A 18. század végéig álló falakat a környező vidéki nemesi kúriák építésekor a kőanyag kitermelés során semmisítették meg.

Annamatia polgári-katonai települése, az úgynevezett vicus helye is az elmúlt években vált ismertté. A tábortól nyugatra elterülő település az egykoron az erődben szolgáló katonák családjaiból, az ellátást biztosító mesteremberekből és kereskedőkből állhatott, hasonlóan más limes menti településekhez. A mai Baracs község belső területein egymástól néhány kilométerre római villagazdaságok hálózata található, míg az erődön is keresztülhaladó limes út nyomvonala gyakorlatilag a mai 6-os út nyomvonalának felel meg.

Éppen ezért a jövőre való tekintettel mindenképpen célszerű lenne régészeti parkká alakítani a területet és az ásatásokon, vagy a szórványban előkerült leletekből egy helyi gyűjteményt létrehozni - hívják fel rá a figyelmet a szakértők.

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu