Hazatérnek az ausztrál bennszülöttek maradványai

A múzeum ugyan korábban beleegyezett, hogy visszaadja a maradványokat, de fenntartotta magának a jogot, hogy további teszteket, CT vizsgálatokat és egyéb méréseket végezzen, valamint lenyomatokat és fényképeket készítsen. A tasmániai bennszülöttek képviselői azonban vitatták a döntés ezen részét, és jogi eljárást kezdeményeztek.

2007 februárjában a bíróság úgy határozott, hogy a múzeum nem végezhet több vizsgálatot a maradványokon. Erre az intézmény bejelentette, hogy korlátozza a vizsgálatokat, így a döntést visszavonták. A múzeum beleegyezett, hogy kutatói nem használnak a szervezetbe művi úton behatoló technikákat, pl. DNS mintavételt vagy izotópos elemzést. Ezekkel az eljárásokkal az ausztrál bennszülöttek genetikai összetételébe, étrendjébe és kultúrájába szerettek volna bepillantást nyerni.

A mostani megegyezés értelmében négy DNS-mintát fognak megőrizni Tasmániában a bennszülöttek és a Természettudományi Múzeum közös felügyelete alatt. Ezeket a mintákat még a visszaszolgáltatásról szóló döntés előtt vették le a maradványokból. A szigetről származó fogakat, koponyákat és egyéb emberi csontokat pénteken adták át szerény ünnepség keretében a Tasmániai Bennszülöttek Központja (Tasmanian Aboriginal Centre -TAC) küldötteinek.

Az egyezség miatt a tudósok nem tudják az összes tervezett vizsgálatot elvégezni, de a Természettudományi Múzeum szóvivője szerint a vizsgálatok "már előrehaladott stádiumban voltak." A legfelső bírósági határozat korlátozásait betartva az intézmény kutatói igyekeztek a lehető legtöbb információt megszerezni a maradványokból. "A múzeum kurátorainak tavaly novemberi döntése azt jelzi, hogy elmozdulás történt a korábbi gyakorlattól. Örülünk, hogy sikerült meggyőznünk a bennszülöttek képviselőit a DNS minták megőrzéséről. Tényleg nagyon boldogok vagyunk, hogy konstruktív megegyezést sikerült tető alá hoznunk" - mondta Richard Lane tudományos igazgató a BBC-nek.

"Ma már van beleszólásunk a történésekbe. Senki nem nyúlhat a DNS-mintákhoz a felek közös jóváhagyása nélkül. Népünket nagyon érzékenyen érinti a DNS-minták használata, ezért mindenképpen ellenőrizni akarjuk, mi történik velük" - nyilatkozta Greg Brown, a TAC képviselője a BBC-nek. A bennszülöttek képviselője nem tudta megmondani, milyen típusú kutatásokat tekintenének elfogadhatatlannak, de annyit elárult, hogy a végső döntést az egész közösséggel konzultálva fogják meghozni. A bennszülöttek vezetői közül ugyanis sokan úgy gondolják, hogy a mintákat el kellene temetni. A TAC is ellenzi a vizsgálatokat, mivel az megszentségteleníti a közösség hitét, amely szerint a halottak lelke mindaddig gyötrődik, amíg el nem temetik a testet.

A tasmániai leletek nagy részét George Augustus Robinson gyűjtötte össze, akit a 19. században az akkori gyarmati kormány azzal bízott meg, hogy tegye művelésre alkalmassá a földeket az európai telepesek számára. Robinson halála után a leletek fokozatosan brit intézmények birtokába kerültek, míg végül a londoni Természetrajzi Múzeumban kötöttek ki. Angol tudósok szerint a maradványok fényt deríthetnek az emberi evolúcióra, és információt nyújthatnak Ausztrália gyarmatosításáról. Mindez azért is érdekes, mert Tasmánia népessége 10 ezer éven keresztül, az európaiak 19. századi megjelenéséig elszigetelten élt az ausztrál bennszülöttektől.

A TAC adatai szerint 1802-ben, az angolok megérkezésekor még 8000 bennszülött élt Tasmániában. Ez a szám 1850-re 47-re csökkent, a többieket lemészárolták, vagy a gyarmatosítók által behurcolt betegségek végeztek velük.