Robbanással ért véget a léghajózás aranykora
2007. május 8. 15:00
Hetven éve, 1937. május 6-án robbant fel New York mellett a Hindenburg léghajó, ez volt a modern kori történelem egyik legismertebb balesete.
Korábban
Propagandacélokat is teljesítettek
Az első levegőnél könnyebb hidrogéngázzal töltött, merev testű, motorral hajtott, kormányozható járművet a magyar Schwarz Dávid terveinek felhasználásával a német Ferdinand Zeppelin építette. A léghajókat eredetileg katonai célokra szánták, polgári alkalmazásukat a Zeppelin művét folytató Hugo Eckener kapitány pártolta. A cél érdekében 1929-ben a Graf Zeppelin léghajóval körberepülte a Földet, a feladatot 21 nap alatt teljesítette. A Graf Zeppelin később látványos utat tett az északi sarkvidékre, majd rendszeresen közlekedett Dél-Amerikába.A transzatlanti vonalon helyét 1936-tól az LZ 129 és LZ 130 jelzésű léghajók, az ember által valaha épített legnagyobb repülő szerkezetek vették át. Magasságuk 45, hosszuk 245 méter volt - több mint három Boeing 747 gép és csak 24 méterrel rövidebb, mint a Titanic. A tiszta dúralumínium szerkezet 16 celláját a robbanásveszélyes hidrogén helyett 200 ezer köbméter héliummal töltötték volna fel, mivel azonban az amerikaiak nem adtak el ebből a gázból a fegyverkező náci Németországnak, maradt a hidrogén.
A Hindenburgok 65 alkalommal tették meg az utat a New Jersey állambeli Lakehurst és Frankfurt között, az 50 utasnak a 400 dolláros jegyért luxuskiszolgálásban volt része. A hajótörzsben bár, étterem, sétafedélzet, hálószoba is helyet kapott (egy ideig zongora is volt a zeneteremben, de a túlsúly miatt eltávolították), az étkeket mesterszakács készítette - kisebb kényelmetlenségnek csak az számított, hogy a dohányzóhelyiséget senki sem hagyhatta el égő szivarral vagy cigarettával. A náci vezetés persze propaganda-célokra is felhasználta a léghajókat: hatalmas horogkereszt virított rajtuk, s a berlini olimpia nyitóünnepélyén épp Hitler érkezése előtt haladtak el a stadion felett.
A Hindenburg 1937. május 3-án indult utolsó útjára Frankfurtból 36 utassal és 61 fős személyzettel, s eseménytelen repülés után érkezett meg május 6-án Amerikába. A jegyek már a visszaútra is elkeltek, az előkelőségek VI. György brit király koronázására igyekeztek volna Londonba. A rossz időjárás miatt a leszállást elhalasztották, addig a kapitány New York és Boston fölé vitte utasait légi városnézésre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.