Kisvárosi út a holokauszthoz
2007. április 13. 13:15
Hiánypótló munkával jelentkezett két fiatal történész, akik a L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelent könyvükben a zsidótörvények hatását vizsgálták a kiskunhalasi zsidó közösség életén keresztül.
Korábban
Zsidó közösség a vészkorszakban
A könyv elsőlegesen a vészkorszakra koncentrál, de rengeteg információ található benne a halasi zsidók letelepedésétől, asszimilációján át, 1945 utáni életükön keresztül a mai időszakig. A műből megtudhatjuk, hogy a kiskunhalasi zsidók már a 18. század végén megkezdhették tevékenységüket a városban, 19. század elején temetőjük, imaházuk, egyesületeik voltak, 1857-ben alakult meg a hitközségük. Az egyház ortodox jellegű , de a közösség asszimilált, neológ életet élt, és a halasi zsidók jól beépültek a kereskedelmi-, pénzügyi-, gazdasági-, kulturális- és sportéletbe.
A fel-felbukkanó antiszemitizmus nem zavarta meg a diaszpóra életét, bár a helyenként szélsőséges sajtó állandóan uszított ellenük. A zsidótörvények érzékenyen érintettek egyes családokat, de még nem tettek tönkre senkit, és 1941-ben is 742 izraelita lakott a településen. A férfiak egy jelentős részét behívták munkaszolgálatra, és a még helyben lakó közel 500 halasi zsidót 1944. május 22-én gettósították, június 17-én Szegedre a gyűjtőtáborba vitték, majd június végén deportálták. Nagy részük a strasshofi munkatáborba került, így szerencsére sokan túlélték a holokausztot. A vészkorszak halasi áldozatainak összlétszáma mintegy 264 fő volt.
A mű hiánypótló, mert ilyen részletességgel még nem mutatták be a magyarországi zsidótörvények hatásait egyetlen régió, település vagy közösség életén keresztül sem. A könyvben számos interjú olvasható a túlélőkkel, akik nem csak az 1944-es eseményekről, hanem az az előtti és az utáni történésekről is nyíltan beszéltek. Az egyik fejezet például részletesen beszámol a kiskunhalasi vasútállomáson 1944. október 11-én történt tömegmészárlásról is, amely nemében példátlan volt a Horthy-kor Magyarországán; az összes többi ismert mészárlás a nyilas érában zajlott le.
Végső István - Simko Balázs: Zsidósors Kiskunhalason - Kisvárosi út a holokauszthoz. L'Harmattan, Budapest, 2007. 348 o.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak
- Az örök élet elnyerésének esélyét növelte a luxuscikknek számító Halottak Könyve
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói
- Az éghajlatváltozás és a kereskedelem átrendeződése idézte elő az ókori Irán városainak bukását
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.