Világörökségi listára kerülhetnek a higanybányák
2007. február 22. 13:15
Az országok együttműködnek annak érdekében, hogy higanybányáik felvételéről pozitívan döntsön az UNESCO Világörökségi Bizottsága.
Korábban
Almadéno (Spanyolország), Idrija (Szlovénia), San Luis Potosi (Mexikó) és Huancavelica (Peru) higanykitermelő területei különleges technológiai, környezeti és szellemi örökség hordozói, ezért hamarosan a világörökség részévé válhatnak. Ez év januárjában ugyanis a spanyol és a szlovén fél együtt nyújtotta be pályázatát a Bizottságnak, amely majd 2008 nyarán hoz döntést az ügyben.
Az idrijai higanymező Szlovénia legnagyobb múltra visszatekintő bányászati területe. A spanyol Almadeno után ez volt Európa (és a világ) második legjelentősebb bányája csaknem fél évezredig, és a világ teljes higanytermelésének 13%-a innen származott. A bánya működése során különleges adottságaival tudományos kutatók és utazók ezreit csábította a térségbe.
A területnek különösen jó esélye van a világörökség részévé válni, hiszen Szlovénia képviselőt delegálhat az UNESCO Végrehajtó Bizottságába, továbbá 2008-ban az ország az Európai Unió soros elnöki tisztjét is betölti. Spanyolország és Peru pedig 2009-ig tagja az UNESCO Világörökségi Bizottságának.
A pályázat elkészítésében a vezető szerep az idrijai önkormányzaté, ám természetesen segítséget nyújt a kandidáláshoz az UNESCO szlovéniai képviselete, valamint a gazdasági és a kulturális minisztérium is. A pályázónak amellett, hogy a bánya jelenlegi állapotának védelemre való jogosultságát kell megindokolnia, terveket kell benyújtania a jövőbeni beruházásokról és kutatásokról is. Ezeknek minden tekintetben meg kell felelniük az UNESCO magas szintű követelményeinek, így ha a bánya mégsem válna a világörökség részévé, akkor is egy fontos nemzeti örökség maradna, melynek területén a legszigorúbb nemzetközi szabályok lennének érvényben.
Péter Dániel - Terra Recognita Alapítvány
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap