Olasz navigátorról nevezték el az új kontinenst
2007. február 22. 15:00
1512. február 22-én halt meg Amerigo Vespucci olasz navigátor, felfedező, akiről elnevezték a nemrég felfedezett kontinenst, Amerikát.
Korábban
Navigációt oktatott a Mediciek bankárja
Amerigo Vespucci 1451-ben vagy 1454-ben született egy gazdag firenzei kereskedőcsaládban. Humanista nevelést kapott, sokat olvasott, könyveket és térképeket gyűjtött. A Medici család 25 éves korában franciaországi küldetést bízott rá, ezt teljesítve a Medicik `bankjának` alkalmazottja lett.Főnökei 1491-ben spanyolországi ügyeik intézésére Sevillába küldték, s ebbéli minőségében valószínűleg jelen volt, amikor Kolumbusz visszatért első útjáról. A későbbiekben részt vett Kolumbusz további expedícióinak előkészítésében, s nagy valószínűséggel a harmadik előtt személyesen is megismerkedtek.
A fellelkesülve visszatérő Vespucci azonnal útnak akart indulni, hogy ezen az úton elérje Indiát és Ceylont, de a spanyol kormányzat gyorsan leforrázta. 1501-02-ben immár portugál szolgálatban érte el a brazil partokat, majd dél felé haladva felfedezte a La Plata torkolatát, egyes vélemények szerint egészen a Tűzföldig jutott. Ő maga említést tesz egy 1503-04-es expedícióról is, de e kérdésben nagy a bizonytalanság, - akár igaz, akár nem, lényegi felfedezést már nem tett.
1505-ben megnősült, honosították Spanyolországban, s a hajózásban és a kereskedelemben egyformán jártas férfiúként felvételt nyert a két évvel korábban alapított Nyugat-indiai Kereskedőházba. Bár ő maga égett a vágytól, hogy ismét tengerre szállhasson, csalódnia kellett. 1508-ban Ferdinánd király Kasztília főrévkalauzának nevezték ki, a tisztséget haláláig viselte. A hangzatos elnevezés azt takarta, hogy a spanyol flotta kormányosait kellett megtanítania a navigáció és a kozmográfia rejtelmeire, felügyelte a kapitányok által szolgáltatott adatok összegyűjtését a térképek készítését. 1512. február 22-én halt meg Sevillában, özvegyének férje érdemeire való tekintettel nyugdíjat folyósítottak a kincstárból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap