Bükki barlangjaink régészeti örökségének védelméről beszélgetnek
2007. február 14. 08:00
A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodája szervezésében kerül sor a rendezvénysorozat legújabb eseményére.
Korábban
A Bükk hegység területén található Magyarország barlangjainak több mint a negyede. A Bükki Nemzeti Park barlangjai nem csak méreteivel, hanem a bennük található régészeti, őslénytani leleteinek különlegességével és mennyiségével vívták ki maguknak a figyelmet.
A Kárpát-medence az emberiség őskori fejlődése szempontjából különleges helyet foglal el. Különösen a Bükk-vidéket és környékét jellemezték a megtelepedéshez szükséges egyedülállóan kedvező körülmények. A vadban gazdag terület, a jól használható nyersanyagok közelsége, a lakható barlangok és a bővizű források biztosították a kiváló életlehetőségeket. Az újkőkori bükki kultúra magas színvonalú kerámia termékeivel, az élettérhez való tökéletes alkalmazkodással kiemelkedett a korabeli kultúrák közül.
A régészeti kutatások hazánkban a nyugat-európaiaktól eléggé lemaradva indultak meg, s kezdetben nem is hoztak kiemelkedő eredményeket és megcáfolhatatlan bizonyítékokat. A magyar tudományos igényű barlangkutatás az ún. Bársony-házi szakócák előkerülésével (1891) bontakozott ki 1906 és 1907 között. Valójában neves polihisztorunk, Herman Ottó közbenjárásával kezdődött meg a miskolci Bükk-vidék nyíltszíni őskori lelőhelyeinek kutatása és indult meg Pap Károly vezetésével és Kadic Ottokár irányításával barlangjaink rendszeres régészeti ásatása. Ismerje meg a téma további részleteit is!
A Műemléki beszélgetések sorozat legújabb rendezvényén Szolyák Péter (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) Bükki barlangjaink régészeti örökségének védelme címmel tart előadást.
Helyszín: Miskolc, Herman Ottó Múzeum kiállítási épülete, Miskolc, Papszer 1.
Időpont: 2007. február 21. (szerda) 16.00 óra
Állandó meghívott vendégek:
Deme Péter, igazgató, KÖH, Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága
Iván Zoltán, B.-A.-Z. megyei főépítész
Olajos Csaba, észak-magyarországi területi főépítész
Paszternák István, régész, KÖH-Miskolc irodavezető
Szunyogh László, építész, főépítész
Veres László, a Herman Ottó Múzeum igazgatója
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc
- Az első világháború poklát is megjárta Tolkien, A Gyűrűk Ura alkotója
- Egy magyarnak köszönhetjük az olasz eszpresszót
- Nem törődött bele a sévres-i békeszerződésbe Musztafa Kemál
- Az ópiumfogyasztók számának növekedését eredményezte az orosz cár alkoholtilalma
- Évekig nem tudták, hogy kik álltak a Black Tom-szigeten történt robbanássorozat mögött
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap