Az oroszok másként emlékeznek az 1956-os forradalomra
2006. október 26. 14:00
1956 a magyar és orosz közgondolkodásban címmel tartottak neves magyar és orosz értelmiségiek részvételével kerekasztal-vitát az Orosz Kulturális Központban.
Korábban
A kilátástalanság forradalma volt
A disputát Mihail Svidkoj, az Oroszországi Föderáció Kulturális és Filmügynöksége, a Kultura tévécsatorna népszerű műsorvezetője kezdeményezte. Orosz részről a vitában Igor Szavolszkij nagykövet, Eleonora Mitrofanova, az orosz külügyminisztérium Tudományos és Kulturális Nemzetközi Együttműködési Központjának vezetője, Nyikolaj Szvanyidze történész, az Orosz Állami Televízió Tükör című programjának stúdióvezetője, Vagyim Abdrasitov filmrendező és Alekszandr Trosin filmesztéta vett részt. Október 23-án még nem tűnt kilátástalannak
Magyar részről a beszélgetésben Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára, Szilágyi Ákos író, költő, Gothár Péter rendező, Rév István történész, a Nyílt Társadalom Archívumának igazgatója, valamint Papp András író, és Térey János író, drámaíró, a Kazamaták című dráma társszerzői vettek részt.
"Közösen kell gondolkodnunk arról, hogy hogyan emlékszik Oroszország 1956-ra, milyen nyomot hagyott a forradalom az oroszok mindennapjaiban, az emberek tudatában" - nyitotta meg a vitát Bogyay Katalin. Mihail Svidkoj meggyőződése szerint az orosz társadalom számára is fontos 1956, amelynek tragikus eseményei nemcsak az államot, hanem a társadalmat is érintették, s végső soron a szocialista rendszer felbomlásához vezetett. "Az orosz társadalomban 1956 tudatosította, hogy lehet harcolni a szabadságért, így a forradalom a másként gondolkodók megjelentéséhez vezetett" - tette hozzá.
Mihail Svidkoj meggyőződésének némiképp ellentmondott Eleonora Mitrofanova, aki nagyjából egyidős a magyar forradalommal. "Hallottam, hogy valami történt Magyarországon, de csak a 90-es években ismertem meg a valós tényeket" - mondta. Szilágyi Ákos szerint a forradalom után ötven évvel 1956 Magyarországon még mindig nem történelem, hanem a legelevenebb politikai megosztó tapasztalat, a magyar társadalom ellentmondásainak, modernizációs kínjainak kifejeződése. Véleménye szerint nem lehet tudni, hogy mi lett volna 1956 után, ha másként alakulnak a dolgok, de a magyar társadalom akkor is megosztott volt, s mind a mai napig az.
Szilágyi Ákos az oroszellenességgel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem akarja mentegetni "Magyarország szégyenletes szerepét a második világháborúban". 1945 után azonban egyszerűen nem lehetett pozitív az oroszokhoz való viszony, megjelentek ugyanis az országban az orosz szakértők, kötelezővé tették az orosz nyelv oktatását, s szovjet típusú despotizmust honosítottak meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.