Tárgyból alany - A nő és hivatása

Korábban

Szüfrazsett-merénylőtől féltették az angol miniszterelnököt

Kiállítással emlékeznek az első magyar gyógyszerésznő halálára

Száz év után találkoztak a kalitkás nők

30 éve halt meg Kéthly Anna

A Kremlben lesz az orosz cárnők múzeuma

Kiállítás a kozmetika kelet-európai nagyasszonyairól

Diskurzusok a női nemről

A könyvben tárgyalt harminc esztendő hozott néhány komoly eredményt a nők számára, legfőképpen azt, hogy az áttekintést lezáró 1895-ös évben a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére több egyetemi fakultás is megnyitotta kapuit a leányhallgatók előtt. Ám a szemelvénygyűjteményt lapozgatva az olvasó számára nyilvánvalóvá válhat egy másik, legalább ilyen fontos, s a nőmozgalom további elérményeit nagyban előmozdító siker. Ez pedig nem más volt, mint az, hogy az írástudó hölgyek - a megelőző korszak kezdeményei után - ekkortájt valósággal elözönlötték a nemükről folytatott diskurzus(oka)t.

A diskurzus tárgyai emancipálták önmagukat, s a bölcs férfiak mellett immár ők is a nőkről való beszéd cselekvő alanyaivá váltak. Néhányan közülük, így az emlékiratai révén szívünknek oly kedves Kánya Emília vagy Stetina Ilona lapszerkesztőként (a Családi Kör, illetve Nemzeti Nőnevelés élén) kulcspozíciók birtokába kerülve egyenesen a diskurzus kapuőreivé emelkedtek. Mások, elsősorban pesti és vidéki tanítónők egyszerűen csak vitába szálltak a patriarchális tradíció, vagy épp a legkorszerűbb hímsovén filozófia hazai reprezentánsaival, s különösebb nehézség nélkül sajátították el az epocha nyilvános eszmesúrlódásaihoz szükséges részint tudományos, részint tudálékos nyelvezetet. A férfinem színe-virágával, képviselőkkel meg akadémikusokkal perelő hölgyek túlzott aggályoskodás és elfogódottság nélkül képviselték, hol egységes, hol személyre szabott álláspontjukat, s ha úgy hozta a szükség, érveiket (praktikus, dialektikus és rabulisztikus érveiket egyaránt) akár egymás ellen is fordították.

Eleven, politikai-ideológiai árnyalatkülönbségektől még át nem színezett viták rajzolódnak ki a szemelvénygyűjtemény lapjain. Ezen évszázados viták egyikét-másikát (így a cselédügy kitárgyalását) mára maga alá temette a történelem s a radikális életmódváltás, míg más álláspontok (például az emancipált nő diabolizálása) napjainkig vissza-visszaköszönnek. S végül vannak néhai vitatémák, amelyek azóta már réges-rég nyugvópontra jutottak. Így az a kérdés is alighanem jó ideje megválaszoltnak tekinthető, hogy vajon van-e a nőknek keresnivalójuk a tudományosságban? Az igenlő válasz ma már nem szorul bizonyításra, ám ha valamely okból vagy akár puszta szeszélyből mégis bizonyságra vágynánk, csak lapozzunk bátran e szöveggyűjtemény összeállítóinak névsorához.

Meggyőző lesz a bizonyíték.

A nő és hivatása, II. (Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 1866-1895), Kortárs Kiadó, 2006, 400 oldal, 2700 Ft

László Ferenc (www.tusarok.org)

1. Szemelvénygyűjtemény a dualizmus három évtizedéből
2. Diskurzusok a női nemről

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

maják

• A belháborúk mellett a változó klíma is okozta Tikal hanyatlását 
• Halley-től a majákig: avagy a történelem megszámlálhatatlan világvége-jóslata
• Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére
• Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének
• Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
• A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
• Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
• A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
• A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált