100 éves A víg özvegy

Az 1870-ben született Lehár a Prágai Konzervatóriumban végzett, majd színházi hegedűsként kezdte zenei pályafutását. Ezt követően Bécsben édesapja asszisztenseként katonakarmester volt.1890-től pedig különböző katonazenekarok karmestere lett. Színpadi szerzőként Lipcsében, 1896-ban, Kukuschka című művével mutatkozott be. Igazi sikereit azonban operettszerzőként aratta. A népszerűséget első bécsi operettje, A víg özvegy hozta meg számára, melyet a világ több zenés színháza is műsorára tűzött.

Lehár Ferenc: A víg özvegy. Király Színház, 1907. Ráthonyi Ákos és a "víg özvegyek": Bárdy Gabi, Fedák Sári, Kűry Klára, Felhő Rózsi, Szoyer Ilonka, Turchányi Olga

A történetben Pontevedro államkincstára koldusbotra jutott, ám mégis káprázatos estélyt rendeznek, ahol megjelenik Glavari Hanna, a szép, fiatal és vagyonos özvegy is. Zéta nagykövetnek ekkor remek ötlete támad. A gazdag özvegyet és Danilo követségi titkárt össze kell hozni, s a házasság megmentheti az eladósodott Pontevedrót. A magyar bemutatón a címszerepet Szoyer Ilonka, a híres koloratúrszoprán játszotta, partnere a közkedvelt bonviván, Ráthonyi Ákos volt. Az operett, melyet huszonöt nyelvre fordítottak le, késõbb a Király Színház repertoárjára került, a fõszerepet Fedák Sári kapta.

Mi az újszerű, az elbűvölő A víg özvegy meséjében? A kivonatában - semmi, de az egész librettóban jelentős az újítás: a biedermeier álszemérem és érzelgősség eltűnik, helyét frivol nagyvárosi kötetlenség, merészebb humor, a kapitalista álmorál, a házasság, a politika kritikája váltja fel - írta Hanák Péter a Budapesti Negyedben. Az igazi újdonság és vonzerő nem a szövegben rejlett, hanem Lehár muzsikájában. A víg özveggyel, a Luxemburg grófjával és más műveivel Lehár igazi bravúrt hajtott végre. Sikerült újra integrálnia az erősen megosztott nagyvárosi publikumot, amelyben az ezoterikus, szakralizált magas kultúra mind élesebben elkülönült a közép- és az alsó rétegek számára készült zenei tömegtermeléstől.

Az operettszínházból kiszűrődő s a kávéházakban otthonos melódiákra az úri bálokon is, a külvárosi lokálokban is táncoltak, s azokat nemcsak inasgyerekek, hanem olyan nagy muzsikus, mint Gustav Mahler is szívesen fütyölték. A víg özvegyet 1905 december végén mutatták be Bécsben. Az első évtizedben négyszázszor, Budapesten százötvenszer játszották. Budapest, az európai nagyváros szívébe fogadta a vonzó, érzéki, remek hangú özvegyet. Olvassa el Hanák Péter cikkét a bécsi és a budapesti operett kultúrtörténeti helyéről!