Az éghajlatváltozás felelős a civilizációk kialakulásáért
2006. július 17. 12:30
Bár a történészek többsége vitatja Nick Brooksnak a címben szereplő elméletét, azt azonban mindenki elismeri, hogy a probléma megközelítése napjainkban különösen hasznos lehet.
Korábban
Civilizáció a szárazság árnyékában
A történelmtudomány egyik legfontosabb feladata feltárni a civilizáció kialakulásának okait. Noha sokan próbáltak választ adni az emberiség történetének egyik legalapvetőbb kérdésére, eddig még senki sem tudott legalább a többség által elfogadott magyarázattal szolgálni.
Az antropológia meghatározza a civilizáció pontos definícióját. Eszerint ahhoz, hogy egy közösség civilizációnak minősüljön, rendelkeznie kell a következő jellemvonások többségével: nagy számú populáció, hierarchikus társadalmi szerkezet, melynek élén az uralkodó vagy vezető tisztségviselő áll, mezőgazdaságon alapuló gazdaság, monumentális építészet és a dokumentálás valamilyen formája. A definíció alapján a legkorábbi civilizációk Mezopotámiában, Egyiptomban, az Indus-völgyében és Kína északi részén alakultak ki, ugyanakkor érdekes, hogy az észak-amerikai indián kultúra, vagy a kelta társadalom eszerint nem tekinthető annak. A kérdés tehát az, hogy az ősközösségekből hogyan alakulhatott ki ez a bonyolult társadalmi komplexitás?
Nick Brooks éghajlatkutató úgy véli, hogy megtalálta a választ. "Az összetett társadalmak felbukkanása egybeesett vagy követte a fokozott szárazság időszakát, amely nyolcezer évvel ezelőtt kezdődött és periódikusan erősödött a későbbi évezredekben" - állítja a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa. Véleménye szerint a globális éghajlatváltozás okozta azokat a mélyreható társadalmi változásokat, melyeket összefoglalóan urbanizációnak, azaz városiasodásnak hívunk. A nagy szárazság rákényszerítette az embereket, hogy olyan területeken csoportosuljanak, ahol van víz. Ez a csoportosulás váltotta ki egy olyan uralkodó elit kialakulását, amelyik aztán felügyelte a javak elosztását és monumentális méretekben építtetett, hogy hatalmát igazolja.
A legtöbb régész és történész azonban elutasítja Brooks elméletét, mondván, hogy az túlságosan leegyszerűsít egy rendkívül összetett kérdést. Szerintük a környezetváltozás önmagában nem generál ilyen mértékű társadalmi átalakulást. Azt ellenben nem vitatják, hogy napjainkban, az egész Földet érintő klímaváltozás idején kifejezetten hasznos lehet a társadalmak viselkedésének ilyen megközelítésű vizsgálata.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Az egész világot meglepte a Lengyelország felosztását eredményező Molotov–Ribbentrop-paktum
- Magánhírszolgálat létrehozásával igyekezték növelni üzleti előnyüket a Fuggerek
- Taktikai hibát követhettek el a németek az angliai csata során
- Teljes kudarccal zárult a müncheni túszdráma a német hatóságok felelőtlensége miatt
- Bronzkori harcosok ezrei csaptak össze háromezer évvel ezelőtt
- Egy magyar vállalkozó szárnyai alatt kezdte karrierjét Ferdinand Porsche
- Villámháborúval vette kezdetét a második világégés
- Lengyel szabotőröknek álcázva robbantották ki a világháborút német katonák
- Először csak előkelő francia társaságokban volt divatos a motorkerékpározás
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.