Törvénnyel kívánják a városfejlődést elősegíteni
2004. szeptember 13. 12:06
A trianoni határok közé szorult ország urbanizációját a területvesztés egyszerre érintette előnyösen és hátrányosan. Az előnyt az jelentette, hogy a megmaradt központi országterület lakosságának nagyobb hányada volt városlakó: amíg a dualizmus korának végén a budapesti és a törvényhatósági jogú városok népessége az össznépesség egyötödét alkotta, addig 1930-ban egyharmad körül alakult ez az arány.
Hátrány volt viszont, hogy elkerült az országtól a magasan urbanizált Erdély és a Felvidék, ezeken az országrészeken igazi urbánus települések sora volt található. Budapest a maga 1 milliós népességével nyomasztóan hatott, mellette a tízre leapadt törvényhatósági városok - néhány kivétellel - a százezres lélekszámot sem érték el. Ráadásul a legnépesebb vidéki városok az Alföld mezővárosaiból kerültek ki, s mint többé-kevésbé agrártelepülések, alig növekedtek és fejlődtek.
A szűkös helyi erőforrásokat az állam városfejlesztő tevékenysége sem ellensúlyozhatta. Igaz, az 1912-ben hozott első városi törvény, a XLIII. törvénycikk a városok állami segélyezését és tisztviselőik fizetésének a szabályozását írta elő.
Ám az 1918 után gazdaságilag megroppant ország és elszegényedett állam ténylegesen nem finanszírozhatta a városok gazdálkodását. Jószerével még a drámai lakáshiány megoldásához sem volt képes anyagi segítséget nyújtani, legföljebb szükséglakótelepeket állított fel, azok zöme is Budapestre és környékére koncentrálódott. A húszas évek közepén külföldi kölcsönök felvétele útján nyílt mód némi városfejlesztésre.
Az 1925. évi XII. tc. engedélyezte a vidéki városoknak az ún. Speyer-kölcsön felvételét, melyek első része 10 millió dollár értékben már ebben az évben, további 6 millió értékű kötvény 1926-ban vált hozzáférhetővé. A városok ezt tisztviselői lakások és egyéb infrastrukturális intézmények létesítésére fordították.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau
- Földbe rejtett középkori kincs is előkerült a Tisza-tó mellett
- Már a középkori Angkor lakosai is tudhatták, hogy a Föld gömb alakú
- Ezeréves épület nyomaira bukkanhattak a régészek Veszprémben
- Kezdetben barbároknak tartották a buddhista tanok terjesztőit
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann
- Különleges, reneszánsz stílusú szobortöredék került elő Visegrádon
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát
- Ötmillió dollárt költött fogadásokra a múlt század népszerű filmkomikusa, Walter Matthau tegnap
- Mágiát is tanulhattak a diákok a középkori egyetemeken tegnap
- Fenevadaknak titulálták az addig jámbornak vélt cápákat a jersey-i támadás után tegnap
- Szinte minden sportágból érkeztek a sikeres magyar katonaolimpikonok tegnap
- Gettysburgnél szertefoszlott Lee tábornok verhetetlenségének mítosza tegnap
- Szatmári néptánccal és népzenével készül a 18. PanyolaFeszt tegnap
- A Rubik-kocka lesz a fényfestő verseny témája a Zsolnay Fényfesztiválon tegnap
- Népszerűségének is köze volt Diana hercegné halálához tegnap