Azonosították Kolumbusz csontjait
2006. május 31. 12:15
Spanyol kutatók nemrég bejelentették, hogy Kolumbusz Kristóf sevillai maradványainak vizsgálatával lezárhatják a híres felfedező végső nyughelyéről évszázadok óta folytatott vitát. A Múlt-kor összeállítása a legújabb vizsgálati eredmények mellett azt is bemutatja, milyen örökséget hagyott ránk az 500 éve elhunyt felfedező.
A DNS a nyughely kulcsa
`Az 500 éves maradványokból vett DNS-minták cáfolják azt a mítoszt, miszerint a felfedező maradványai Dominikán nyugszanak` - mondta el a vizsgálatot 2002-ben is kezdeményező Marcial Castro spanyol történész és tanár Kolumbusz halálának 500. évfordulója kapcsán Valladolidban.
Castro és munkatársai évek óta próbálták megnyittatni a dominikai síremléket, hogy az ott található maradványokat is összehasonlítsák Diego DNS-ével. Idézze fel velünk a vizsgálat lépéseit!
A tudósok DNS-minták segítségével kívánták eldönteni az Itália és Hispánia között régóta zajló vitát arról, hogy mely ország vallhatja magáénak az amerikai földrészt felfedező nagy hajóst.
A felfedező csontjainak 100 éve tartó rejtélyes története újabb kanyarokhoz érkezett. A dominikai kormányzat ugyanis váratlanul visszavonta engedélyét, hogy 2005. február 15-én felnyissák Kolumbusz sírját.
A felfedező vélt maradványait DNS-teszttel vizsgálják, hogy megoldják a száz éves rejtélyt.
Úgy tűnik, véget ért egy több évszázada tartó vita: spanyol tudósok bebizonyították, hogy nem Kolumbusz Kristóf csontjai pihennek a sevillai Santa Maria székesegyházban. A spanyol katedrálisban lévő csontok valószínűleg a felfedező fiának, Diegónak a maradványai - olvasható a Guardianben.
Hosszú ideje tart a vita arról, hol nyugszanak valójában Kolumbusz Kristóf hamvai: Spanyolországban vagy Dominikán? Spanyol és olasz kutatók DNS-vizsgálattal igyekeznek kideríteni az igazságot.
Jóllehet San Domingo és Sevilla is azt állítja, hogy a városban találhatók Kolumbusz Kristóf földi maradványai, spanyol kutatók mégis kísérletet tesznek arra, hogy DNS-vizsgálat segítségével eldöntsék azt a mai napig eldöntetlen kérdést: vajon honnan származik a nagy felfedező?
Támogasd a 
szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
