Eltitkolták a második világháború legnagyobb győzelmét
2006. március 21. 12:00
Az 1941-es moszkvai csata megdöntötte a német legyőzhetetlenség mítoszát, ám a frenetikus szovjet sikert mégis évtizedekre kiírták az orosz történelemkönyvekből.
A német legyőzhetetlenség mítosza 1941 végén Moszkvában dőlt romba, amikor Sztálin megállította Hitlert. Az elhúzódó ütközetben mindkét oldalon több mint 7 millió ember vett részt, a szovjetek közel egymilliós embervesztesége pedig meghaladta a britek teljes első világháborús emberáldozatát is. Ez volt az ára a Wehrmachtra mért első, valódi csapásnak. A hatalmas jelentőségű diadal mégis szégyent, és kollektív emlékezetkiesést idézett elő a szovjet nemzeti tudatban. Vajon miért?
Sir Roderic Braithwaite, korábbi moszkvai nagykövet szerint a titkolózás oka az önbecsapás volt. A Barbarossa-hadművelet megindulása felkészületlenül találta a Vörös Hadsereget, s a két ország között érvényben lévő megnemtámadási szerződés miatt Sztálin egyébként sem számított a német agresszióra. Bár papíron az oroszok minden harci alakulat terén túlerőt mutattak, a szovjet katonai vezetésben zűrzavar keletkezett. A tisztek nem hittek a civil lakosság támadó erejében, pedig a hullámzó embertömeg szinte kifogyhatatlan katonai muníciót jelentett, és a németek számára elviselhetetlen orosz tél mellett éppen ez okozta a szovjet győzelmet. De a sztálini felső vezetés kezdeti szakmai felkészületlensége és pánikhangulata örök szégyenfoltja maradt a világháború utáni orosz öntudatnak.
Braithwaite hamarosan megjelenő könyve, a Moscow 1941: A City and its People at War (Moszkva, 1941: egy város és lakossága a háborúban) a csatában résztvevőkkel készített mélyinterjúkon keresztül rekonstruálja az eseményeket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap