Megszületett E. T. A. Hoffmann
2004. szeptember 13. 12:06
Ernst Theodor Amadeus Hoffmann Königsberg-ben (ma: Kalinyingrád) született. 1800-tól porosz tisztviselő volt a lengyel tartományokban, majd zenével kezdett foglalkozni. 1814-ig mint karmester, zenekritikus és színházi zeneigazgató működött Bambergben és Drezdában. Harlekin címmel balettet, Sellő címmel operát írt és mutatott be. Zongoradarabjaival a romantika előfutára volt. 1814-ben a berlini feljebbviteli bíróságra nevezték ki, majd tanácsosi rangot kapott, s élete végéig folytatta jogi tevékenységét. Írói hírnevét Fantáziadarabok Callot stílusában (1814-15) című négykötetes műve alapozta meg. (Jacques Callot 17. századi francia grafikus és rézmetsző volt, a harmincéves háború borzalmait ábrázolta.) Két regényt írt, Az ördög bájitalát (1815-16), és a Murr kandúr életszemléletét (1820-22). Éjféli mesék (1817) és Szerápioni testvérek (1819-21) című novellagyűjteményei nagy sikert arattak, s külföldön is népszerűek lettek. Hírnevét fantasztikus novelláinak köszönhette, amelyekben élénk fantáziája mellett a mindennapi valóság pontos megfigyelésére támaszkodott. Meséiben (Diótörő és az egérkirály, Brambila hercegnő) a mesei és a fantasztikus elemek uralkodnak, a mesenovellákban (Az arany virágcserép, Kis Zaches) a valós és a fantáziaelemek egyensúlyban vannak. Jelentős zenekritikus volt, Mozart, Beethoven és az ő korában mellőzött J. S. Bach nagy tisztelője. Harmadik keresztnevét, az Amadeust Mozart tiszteletére vette fel. Művei több zeneszerzőt megihlettek: Offenbach Hoffmann meséinek maga a költő a hőse, míg Delibes: Coppélia és Csajkovszkij: A diótörő című balettjei is Hoffmann egy-egy történetén alapul. Berlinben halt meg 1822. június 25-én.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Öt fejedelmet szolgált Kemény János mielőtt trónra lépett volna tegnap
- Felesége mentette meg az őrülettől a különc Salvador Dalít tegnap
- 10+11 furcsaság a sorozatgyilkosokról tegnap
- Nixonon a paranoia jelei mutatkoztak tegnap
- „Mindig képes volt feltámadni” Korda Sándor, akit VI. György ütött lovaggá tegnap
- Lehetséges, hogy Marco Polo nem is járt Kínában? 2025.01.22.
- Alapjaiban változtatta meg Nagy-Britanniát Viktória királynő uralkodása 2025.01.22.
- Magyar propagandisták Bolíviában 2025.01.22.