Merénylet a pápa ellen
2006. január 16. 15:09
A TV-history e heti epizódja 1981-be kalauzol, amikor Mehmet Ali Agca merényletet kísérelt meg II. János Pál pápa ellen, életveszélyesen megsebesítve a katolikus egyházfőt.
A 25 évvel ezelőtti merénylet hátterére a mai napig nem sikerült fényt deríteni. II. János Pál nyíltan soha nem beszélt arról, ki(ke)t sejt a támadás hátterében. "Emlékezet és azonosság" című könyvében azonban azt írta, hogy merénylője kezét mások mozgatták. "Ali Agca hivatásos gyilkos. A támadás nem az ő ötlete volt, valaki más tervezte azt és bízta meg vele őt" - írta a egyházfő, a XX. századi brutális ideológiák egyik utolsó vonaglásának minősítve az 1981 májusi merényletet. A háttérrel kapcsolatban már a 80-as évek elején felbukkantak híresztelések és találgatások a "bolgár kapcsolatról". Eszerint az akkori Szovjetunió és csatlós államainak titkosszolgálatai tervelték ki az akciót, hogy eltegyék láb alól Karol Wojtylát. Szálka volt ugyanis a szemükben a lengyel nemzetiségű pápa kommunistaellenes beállítottsága és a lengyelországi Szolidaritás szakszervezetnek nyújtott leplezetlen szellemi támogatása. A "bolgár nyom" követése alapján fogták végül perbe Szergej Antonovot, a Balkan bolgár légitársaság római kirendeltségének egykori vezetőjét, akit azonban az olasz bíróság - bizonyíték hiányában - fölmentett.
Egy török bíróság a hét végén úgy határozott, hogy feltételesen szabadlábra helyezi a 48 éves férfit, aki összesen csaknem 25 évet töltött rács mögött. Agca ügyvédje szerint védence a börtönben tanúsított jó magaviseletével érdemelte ki, hogy feltételesen szabadlábra kerüljön.
A kereszténység jubileumi esztendejében, 2000-ben Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök kegyelmet adott Agcának. A merénylőt ekkor átszállították a hazájába, ahol ismét bebörtönözték, miután egy török bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte egy baloldali újságíró, Abdi Ipekci 1979-ben történt meggyilkolása miatt. A török joggyakorlat értelmében az életfogytiglan 36 évi fogságot jelent. Ipekci meggyilkolásáért Agcát még 1979-ben elítélték, ám alig hat hónap után megszökött a börtönből. Az 1991-ben elrendelt törökországi amnesztia nyomán azonban Agca "hazai" ítéletének mértéke alig 25 évre zsugorodott. Ebből a 25 évből vonta le a múlt héten egy bíróság azt a csaknem húsz esztendőt, amelyet Agca Olaszországban "ült le". Erre a török Btk. egy új cikke ad lehetőséget, amelyet nemrég hagyott jóvá az ankarai kormány, eleget téve az Európai Unió kérésének. Utóbbi az emberi jogok törökországi helyzetének javítását célozta.
(Múlt-kor/MTI)
A 100 év - 100 kép filmsorozat többi epizódja megtekinthető az alábbi weboldalon: http://www.tv-history.tv
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.