2005-ben lett százéves

1905-ben született

József Attila

`Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam` - írta 1937-es Curriculum vitae című művében a magyar költészet kivételes zsenije. A külváros nyomorgó szegényei fizikai és lelki szenvedésének poklait megjárva páratlan életművet hozott létre. `Az egyetlen volt Adyék generációja után, akinek megadatott a tökéletesség képessége, s akinek nem néhány verse, hanem egész műve megérdemli az örökkévalóságot.` - írta róla a Szép Szó emlékszámában barátja, Fejtő Ferenc. 1922-ben megjelent első, a Szépség koldusa című verseskötetéhez Juhász Gyula írt előszót, s `Isten kegyelméből való költőként` jellemezte a gimnazista szerzőt. A 2005-ös évet, születésének századik évfordulóját József Attila-emlékévnek nyilvánították.

József Attila, Koestler és Gomulka

Arthur Koestler

"Abban a pillanatban jöttem a világra, amikor az Ész Korszakára éppen ráborult a sötétség" - írta önéletrajzában az elektrotechnikát és pszichológiát tanult író, újságíró, aki fordulatos élete során a huszadik század egyik legizgalmasabb életművét hagyta hátra. A diktatúrák ártó erejét korán felismerő, és ellenük élete végéig harcoló Arthur Koestler 1954-ben így írt a Szovjetunióról: "A rendszer, amely ma már a világ területének egyharmada fölött uralkodik, a történelem legigazságtalanabb és legembertelenebb társadalmát hozta létre, ezzel a kihívással szembenézni legtöbbünknek ugyanolyan nehéz, mint a gótika emberének elfogadni, hogy nincs mennyország". Az életműve kapcsán 2005-ben a Terror Házában megrendezett konferencián egyfajta nemzeti egység bontakozott ki.

Wladislaw Gomulka

A lengyel politikus 1926-tól a kommunista párt tagja volt. A II. világháború alatt részt vett Varsó védelmében, a náci megszállók ellen küzdő fegyveres csoportok létrehozásában. 1942-ben megszervezte a Lengyel Munkáspárt első szervezeteit. A háború után a párt KB főtitkára, a Minisztertanács elnökhelyettese volt 1948-ig, amikor hamis vádak alapján letartóztatták. 1954 végén szabadult, 1956 nyarán rehabilitálták. 1956-70 között ismét az állampárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára volt, s a kommunista pártvezetők közül egyedüliként emelet szót 1957 májusában Hruscsovnál Nagy Imre védelmében. 1970. december 20-án Gomulkát lemondatták. Ezután visszavonult a közélettől, csak 75. születésnapján méltatták érdemeit. 1982-ben hunyt el.

Mihail Solohov

A Nobel-díjas szovjet-orosz író a Don-parti tanyavilágból indult, s a második világháborúban haditudósító lett. Első regényét, a Csendes Dont húszévesen kezdte írni és megjelenésekor neve egy csapásra ismertté vált. A mezőgazdaság sztálini kollektivizálását kedélyesen ábrázoló Feltört ugart negyed századon át írta. 1956-ban világszerte elismerést váltott ki Emberi sors című kisregénye, amelyből költői szépségű filmet rendezett Szergej Bondarcsuk. Az ötvenes évek végére Solohov végleg a szovjet rendszer kiszolgálójává vált: 1937-től tagja volt a Legfelsőbb Tanácsnak, s beszédet mondott a bolsevik párt 1939-es kongresszusán. 1939-től a Tudományos Akadémiának, 1961-től haláláig az SZKP Központi Bizottságának tagja. A Sztálin- és Lenin-díjas író az 1965. évi irodalmi Nobel-díjért - amelyet Paszternak és Szolzsenyicin nem vehetett át -, Stockholmba utazhatott. A hetvenes évektől cukorbaját és magas vérnyomását idült alkoholizmussal járó májbetegség súlyosbította. Két agyvérzés után súlyos infarktust kapott, de 1984. február 21-én gégerákban halt meg szülőhelyén, a Kruzsilin-tanyán.

Solohov, Dior és Canetti

Christian Dior

A francia divattervező és divatház-tulajdonos diplomatakarrierről álmodozott, de inkább a szépségipar kapitányaként jeleskedett. 1947-ben, a párizsi Avenue Montaigne-on saját üzletet nyitott, s tíz év alatt újból divatnagyhatalommá tette Franciaországot. A Dior-modellház - amelyhez világhírű ruhái mellett a parfümök és kozmetikumok, valamint az öltözködési kiegészítők is hozzátartoztak - rövidesen az egész világra kiterjedő mamut-birodalom lett.

Elias Canetti

A Nobel-díjas osztrák író a ladinó nyelvet anyanyelveként ismerő, spanyol eredetű szefárd zsidó családban nőtt fel a bulgáriai Rusze városában. Életműve a hatalom pszichopatológiája, a tömegtársadalom zavarai, a nyájemberek barbársága fő témák körül bontható ki.
Olvasnivaló: Sigmund Freud és Elias Canetti a tömegek pszichológiájáról (T H A L A S S A, 1995, 1-2.)

Rejtő Jenő

Rejtő Jenő rajongói utcát és szobrot szerettek volna kedvenc írójuk születésének  (1905. március 29.) centenáriumára. 2001-ben a VII. kerületben lett Rejtő Jenő utca, de szobor máig sem. A Szobrot Rejtő Jenőnek! alapítvány 830 ezer forintot gyűjtött össze a szoborra (tízszeresére volna szükség), s ebből négyszázezer közben már el is ment utcatáblákra. De folytatják a gyűjtést. Támogatja az ügyet a VII. kerület is, amely egyrészt engedélyezte, hogy az író szülőháza, a Rejtő Jenő utca 6. szám előtt álljon az emlékmű, másrészt felajánlott egymillió forintot.

Rejtő, Mendöl és Kozmutza

Mendöl Tibor

A 30-as évek második felétől jelentek meg a magyar városokról újszerű, a morfológiai és a funkcionális szerkezet közötti összefüggésekre rávilágító tanulmányai. Településföldrajzi munkásságában olyan szintetikus felfogáshoz jutott el, amelynek elméleti és módszertani alapjai e tudományág további fejlődéséhez is alapot nyújtanak.

Kozmutza Flóra

Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra a gyógypedagógiai pszichológia rendszerbe foglalója. 1937 elejétől József Attila hozzá és róla írt Flóra-ciklust. Többször is meglátogatta a már súlyosan depressziós költőt. 1934-től a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanított, ahol 1972-től nyugdíjba vonulásáig főigazgató volt. A hatvanas évek elején eredetileg a leánya számára vetette papírra József Attilával való megismerkedésének és kettejük kapcsolatának hiteles történetét saját naplófeljegyzéseire és József Attila neki címzett negyvenöt levelére támaszkodva.

Végl pedig meg kell emlékeznünk az év leghíresebb halottjáról: épp száz éve, hogy elhunyt a híres író, Jules Verne.

1. Budapesti középületek: Bazilika, Tőzsdepalota
2. Függetlenségi mozgalmak Európa szélein
3. 1905-ben született