Felejthető-e a Kádár-éra?
2005. november 22. 16:09
Milyen formában él tovább szinte zavartalanul mai világunkban a Kádár-kor az esetben is, ha látszólag már kiveszett emlékezetünkből, mivel nem vagy alig vesztegetünk rá több szót? - teszi fel a kérdést Gyáni Gábor publicisztikája az ÉS-ben.
Sokak megítélése szerint a Kádár-rendszer továbbra is itt él közöttünk, jóllehet, nem mindig vagyunk e tény tudatában. Milyen formában él tovább mai világunkban a Kádár-kor? Gyáni szerint a társadalmi emlékezet egyik fogalma, a habituális emlékezet (habitual memory) kategóriája rejtheti a választ.
A leírt emlékezettel párhuzamosan ugyanis létezik a testi gyakorlatok formájában megnyilatkozó emlékezet, a belénk idegződött hajlam, amely a szavaknál és képeknél is makacsabbul élteti tovább a múltat. Ezáltal a múlt testet ölt, a szokás erejénél fogva öntudatlanul is tovább él a habitusokban. "A megszokásból, a rutinból, az ismétlésből eredő tehetetlenségi nyomaték kétségtelen tartósságot biztosít az efféle emléktárolásnak és emlékápolásnak (...) a Kádár-kor 1989 utáni emlékezete szempontjából ezen a téren kínálkozik talán a legtöbb keresnivaló" - írja Gyáni.
"Társadalomtörténészként számomra módfelett beszédes a magánvagyonokat ma övező szemérmes hallgatás szembeszökő jelensége, ami mondhatni előzmény nélküli az 1945 előtti magyar múltban. (...) Felmerül tehát a kérdés: nem a Kádár-kori hatalom részéről szemérmes hallgatással megtűrt, a legalitás és illegalitás határán mozgó tevékenységnek kijáró gyanús státus öröklődik ezúton tovább akkor, amikor - piacgazdasági körülmények közt - a világ természetes dolgának számít, hogy léteznek gazdag emberek és nagy vagyonok?
Mindaddig, amíg ez a fajta szemérmesség (valójában inkább titkolózás) övezi a piaci tranzakciókkal megalapozott társadalmi státust, semmi okunk arra gondolni, hogy végleg magunk mögött hagytuk az egyenlősítő éthoszt hirdető (bár korántsem az anyagiakban is egyenlők társadalmát megteremtő) Kádár-kort. A valóban felejthető, felejtésre érdemes Kádár-kor ilyenformán továbbra is kísért tehát, miközben görcsösen és egyre határozottabban szeretnénk (vagy szeretnék sokan) elvágni a mindannyiunkat hozzá fűző kötelékeket."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Nemcsak az érdek, hanem a szerelem is erősítette Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc házasságát 09:50
- Fogolytársaival memorizáltatta legjobban sikerült verseit Recsken Faludy György 09:05
- Egy szabadságharcos rejtegetése miatt vetették börtönbe Madách Imrét tegnap
- Ügyvédje akadályozta meg Stephen Kinget, hogy saját kezűleg álljon bosszút autóján tegnap
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd tegnap
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit tegnap
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 2024.09.20.
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 2024.09.20.