Sztálin-fej a Kossuth-címer alatt

Medgyesi Konstantin közölte: a múzeum előcsarnokában kiállított Sztálin-képes Kossuth-címer az 1956-os szegedi események egyik legérdekesebb darabja: a forradalom és szabadságharc szimbólumának számító Kossuth-címert egy Sztálint ábrázoló képre festették rá 1956 októberében. A Sztálin-festmény korábban a Szegedi Nemzeti Színház valamelyik irodájában lógott. Fénykép alapján festette az ismeretlen szerző, szerepe mindössze annyi volt, hogy megidézze a generalisszimusz személyét. Az egyenruhás alakot térdtől fölfelé ábrázoló festmény szemben mutatta a mitikus erejű Sztálint.

A forradalom első napján viszont szükség volt egy nagyméretű felületre, amelyre felfesthették a népfelkelés címerét. Az események sodrásában nyilván adta magát a gondolat, hogy a gyűlölt vezért ábrázoló alkotást áldozzák fel. Rövid idő alatt elkészült a mű, amely szerepet kapott a színház előtt lezajlott október 23-ai tüntetésen. Mire a tömeg megjelent az épület előtt, az erkélyre felszerelték a messziről is jól látható, fáklyákkal megvilágított Kossuth-címert.

A műtárgy minden bizonnyal a forradalom leverését követő napokban került a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe. A Sztálin-képre festett Kossuth-címer évtizedeken keresztül háborítatlanul nyugodott a múzeumi raktárban. Az idő persze megviselte, az évek folyamán a komolyabb alapozás nélkül felfestett címer színei megfakultak, s mind jobban kivehetővé vált az eredeti, vagyis a Sztálin ábrázoló portré kontúrja. A muzeológusok akkor vették elő, amikor 1993 őszén az '56-os forradalmat bemutató kiállításra készültek. A restauráláskor az volt a cél, hogy minél érzékletesebben lehessen bemutatni a kép kettősségét, ehhez a kézenfekvő megoldást az jelentette, hogy ablakot nyitottak a címer jobb oldalán, így pedig láthatóvá vált a Sztálin-fej bal oldala.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)