Kiállítás nyílt a háremek buja titkairól

Korábban

Kirabolták az isztambuli Topkapi Szerájt

Francia, osztrák-magyar, olasz orientalista festők 80 szines vászna tanúskodik arról, miként látták és képzelték el a nyugati világban e rejtélyes és európai férfi számára megközelíthetetlen világot a 19. században. A háremekben éltek a muzulmán nagyurak asszonyai, akikhez urukon kívül csak eunuchok, kasztrált férfiak léphettek be - így az európaiak legfeljebb a képzelet szárnyán látogathatták őket.

A festmények részint az Ezeregyéjszaka meséinek Mozart által a Szöktetés a szerájból című operában feldolgozott motívumaiból inspirálódnak, részben olyan realista témákat elevenítenek meg, mint a nők elrablása, a rabszolgavásárok, a bezártság. Látható Jean-Léon Gérome "Mór fürdő" című vászna, Jean-Baptiste Ingres "Odaliszk"-ja, és Eugene Delacroix több, a Maghreb-országok asszonyait megelevenítő vászna, így az "Algíri nő" is. A kremsi szépművészeti múzeum igazgatója, az Isztambulban született, német állampolgárságú Tayfun Begin által összeállított katalógus megmagyarázza a fogalmakat: odaliszknak például a szultán kiválasztottjaként a palotába került fiatal keresztény rabszolganőt nevezték.

A szultán palotájának falai között a 17.-18. században egy adott időpontban akár 1200 fiatal nő és lány is várt a török szultán kegyére. A hárem, amelynek teljes létszáma a személyzettel, őrökkel együtt elérhette a 40 ezer főt is, maga is külön világot alkotott, saját jelrendszerével, hierarchiájával, intrikáival, és a szultán feleségének irányítása alatt állt.

A nőkre vigyázó eunuchok létszáma elérte a 800-at is. Pierre Loti francia író boldog emberekként mutatta be az eunuchokat, viszont Török May magyar grófnő, aki a 20. század elején Egyiptom urának feleségeként ismerte meg a háremet, így írt róla: "A hárem kezdetben a szerelem és a szenvedélyek helye volt, de hamis világgá vált, amelyből már hiányzott az érzékiség". Szendrői Török Marianna May grófnő II. Abbasz Hilmi egyiptomi uralkodó (1874-1944) felesége volt, de Marianne May Török von Szendrő, illetve Török - Toerek - de Szendrő néven is ismert.

A török történelemkönyvekben a hárem "a nők iskolájaként" szerepelt, amelyben a legértelmesebb kurtizánok maguk is uralkodónői szerepre juthattak. A kiállításon látható egy érdekes fotósorozat is: a felvételeket 1860-ban készítette az akkori iráni sah - saját háremének asszonyairól.

A kremsi háremkiállítás november 13-án zárja kapuit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye