Habsburg-dinasztia

Figyes és Miksa

V. Frigyest, a belső-ausztriai ág kimagasló alakját 1440-ben német királlyá választották, 1452-ben pedig III. Frigyes néven német-római császárrá koronázták. Ő volt az utolsó császár, akit Rómában koronáztak meg. Minthogy a Habsburgok megszerezték a Nyugat legmagasabb világi címét, szólni kell néhány szót a dinasztiában meghonosodott különféle rangokról. A császári cím ebben az időben alig jelentett többet a német királyságnál, a német királyokat pedig - a magyar és a cseh királyokhoz hasonlóan - választották. Az, hogy III. Frigyes 1493-ban bekövetkezett halálától VI. Károly 1711-es trónra lépéséig folyamatosan a Habsburgok viselték a császári címet, elsősorban a család örökös tartományainak tudható be, amelyek összességükben elég nagyok és elég gazdagok voltak ahhoz, hogy a dinasztia ráerőltesse jelöltjeit a többi választófejedelemre (maguknak, a Habsburgoknak csak bajor királyi minőségükben volt szavazatuk).
Frigyes uralkodása alatt nem sok jel mutatott arra, hogy utódai oly hosszú ideig megőrzik a császári trónt. Utószülött László 1457-ben bekövetkezett halála után csaknem hetven évre elvesztették a magyar és a cseh királyságot, 1474-ben végleg lemondtak a gyakorlatilag 1315 óta független svájci területeikről, és Frigyes ausztriai uralma is ingatag volt: hatalmát nemcsak a magyar támadások fenyegették, hanem a Habsburg-házon belüli széthúzás is. Frigyes császár azonban - akinek egyik első intézkedése az volt, hogy 1453-ban felruházta a Habsburgokat az `Ausztria főhercege` cím viselésének kizárólagos jogával (ezt először IV Rudolf követelte 1358-59-ben) - világhatalommá akarta tenni a dinasztiát. Az A. E. I. O. U. rövidítést, amelyet a császár időnként használt, kétféleképpen is szokás értelmezni: Austriae est imperare orbi universo (Ausztriát arra teremtették, hogy uralkodjék a Földkerekségesen) vagy Alles Erdreich ist Österreich untertan (A világ minden országa Ausztria alattvalója). Frigyes sokáig élt, így még megérhette, hogy fia, Miksa megkötötte Európa történelmének legnagyobb fontosságú házasságát (lásd később). Három évvel a halála előtt, 1490-ben azt is láthatta, hogy Tiroli Zsigmond Miksa javára lemondott birtokairól, s így egyesülhettek az osztrák örökös tartományok.

1. Út a felemelkedésig
2. Figyes és Miksa
3. Házasságok révén európai nagyhatalom
4. V. Károly birodalma
5. Franciaország ellen
6. A spanyol örökség és következményei
7. II. József és reformjai
8. Új korszak hajnalán
9. Sorscsapások és bukás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók