Offenbach, Jacques
2005. október 5. 10:59
Az ifjú Offenbach Párizsban gondtalanul élt, figyelte a színház világát, várva a nagy lehetőségre, a sikerre. Lassan párizsivá vált, nevét Jacques Offenbachnak írta. 1844-ben katolikus hitre tért át, és feleségül vette Hermine d'Alcaint, egy spanyol származású leányt. 1850-ben Théatre Francais karmestere lett, ahol színpadi zenét komponált Dumas, Gautier és de Musset színdarabjaihoz. Offenbach a szöveggel egyenértékű zenét akart nyújtani, tehát felfrissítette a zenekart, amivel mind a zenészeket, mind a színészeket maga ellen fordította - a közönséget azonban sikerült meghódítania. Nem mindennapi színházi érzékkel rendelkezett, ráérzett arra, hogy újfajta szórakoztató művészettel kell előállnia, és ehhez színházra volt szüksége.
1855. július 5-én, a Párizsi Világkiállítás megnyitásának napján nyílt meg Offenbach Bouffes Parisiennes nevű saját színháza, amelyet tizenegy évig vezetett, és ahol színigazgató, karmester és zeneszerző volt egy személyben. Már az első bemutató (A két vak) tomboló siker volt, négyszáz előadást ért meg. Megszületett az új műfaj: a nagyvárosi tömegszórakoztatás. A Bouffes Párizs mutatta be Offenbach számos, később híressé vált operettjét: Eljegyzés lámpafénynél, Rajnai sellők, Szép Heléna, Párizsi élet.
Jacques Offenbach néhány év alatt híres és gazdag ember lett. Ömlött hozzá a pénz, ő pedig változatlanul keményen dolgozott: kétségkívül a szórakoztatóipar nagyvállalkozója volt. A következő években bemutatott operettjei: Párizsi élet (1866), Szép Heléna (1866), A gerolsteini nagyhercegnő (1867) arról tanúskodnak, hogy Offenbach tökéletesen tisztában volt a női főszereplő vonzerejének jelentőségével is. Hortense Schneider, a gerolsteini nagyhercegnő címszereplője szinte közéleti jelenséggé vált, a XX. század sztárkultuszának előfutára volt. Offenbach habozás nélkül kifizette neki azt a fellépti díjat, amelyet kért, mert jelszava volt: "Csak szép nőkről gondoskodj, a többi mellékes".
A második császárság bukása után Offenbach nehéz helyzetbe került. Addigi közönsége eltűnt, művészete elvesztette aktualitását. Népszerűsége fokozatosan hanyatlott, betegségek, politikai támadások fogyasztották erejét, végül 1875 tavaszán csődbe került. Adósságait egy amerikai hangversenykörút jövedelméből egyenlítette ki, ennek történetét az Egy muzsikus útinaplója (1877) című könyvében örökítette meg. Hazatérése után azt tapasztalta, hogy a közönség és egykori munkatársai elfordultak tőle, és az 1878. évi Párizsi Világkiállítás közönsége nem új Offenbach-operett bemutatóján tapsol. Hanyatló erejét fantasztikus operájának, a Hoffmann meséinek befejezésére összpontosította. A darab befejezetlen maradt, szerzője 1880. október 5-én Párizsban meghalt. A hangszerelést Ernest Guiraud fejezte be, és ő illesztette bele a híres Barcarolát is.
Jacques Offenbach fülbemászó dallamaival, keringőinek és kánkánjainak fergeteges ritmusával a vidám zenei műfaj egyik legnépszerűbb alakja volt és maradt. Rossini "Champs-Elysées-beli kis Mozart"-nak nevezte, és valóban csaknem olyan termékeny zeneszerző volt: 102 színpadi művet írt, melynek nagy része még szerepelt a múlt század zenei repertoárján és arra is van esély, hogy a 21. században is fennmarad.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap