Konzerváló fürdő a régi kéziratoknak

Korrodál a mennyei kék

Kéziratok a Múlt-koron

Szenzációs lelet a Júdeai-sivatagban Megtalálták Newton alkimista jegyzeteit Ősi kéziratok és a hipermodern technika Arkhimédész tételei a röntgengépben Hatalmas áttörés az ókortudományban Digitalizálják a világ legrégibb Bibliáját

Kolar és csapata azonban a kutatás során rájött arra is, hogy vannak olyan tintakészítési receptek is, melyek az eljárás során inkább a "mennyei kék" színt írják elő, mint a szénfeketét. Ezekben pedig a kutatók szerint a fő összetevő inkább a kék rézszulfát, azaz a réz lehetett, mint a vas. Ezután a régi tinták mintáik tesztelése és analízise után sikerült kimutatni, hogy a minták nem csak rezet, hanem krómot és mangánt is tartalmaztak, melyek így együttesen jóval korrozívabb hatást érnek el, mint a vas önmagában. Ez Kolar szerint nagyon fontos felfedezésnek számított a vizsgálatban.

Ezt követően a csapat azokat az összetevőket és antioxidánsokat kezdte vizsgálni, melyek az emberi szervezetben úgy állítják le a sejtkárosodást, hogy megkötik a relatív atomokat. Kolar egyik munkatársa, az amszterdami Holland Kulturális Örökség Intézetének szakértője Han Neevel korábban már dolgozott ezzel az eljárással: akkor a korai tintákban lévő vas korrozív hatását vizsgálta, és megpróbálta azt lelassítani. Ezt a fitának nevezett összetevővel érte el, mely azonban fémspecifikus anyag, így nem lehet minden régi tintánál felhasználni, másrészt pedig mivel a fita vízalapú anyag, ezért ez esetben nem dolgozhattak vele minden mintán.

Kolar egyelőre még nem hozta nyilvánosságra a konzerváló eljárás minden további részletét, de elmondása szerint a kezelés jelentősen megnöveli az ősi papírok élettartamát, az eddigi becslések szerint legalább tízszeresére. A kutatók a módszert más anyagokon is kipróbálják majd, többek között bőrön és selymen. Ezek ugyanis szintén igen erősen korrozív színösszetevőket tartalmaznak, melyek széteshetnek az idők folyamán.

1. A kutatók rémálma
2. Korrodál a mennyei kék