Az UNESCO a víz alatti örökség védelmét sürgeti
2005. július 5. 12:04
Az UNESCO a víz alatti kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi keretegyezmény elfogadására hívta fel az országok vezetőit.
Korábban
Legutóbb öt ország, Panama, Bulgária, Horvátország, Spanyolország és Líbia erősítette meg a víz alatti örökség védelméről szóló keretegyezményt (Convention on the Protection of Underwater Cultural Heritage). Összesen húsz csatlakozó szükséges mielőtt az UNESCO által 2001 októberében elfogadott egyezmény hatályba lép.
A nemzetközi szabályozás a víz alatti kulturális örökség in situ megőrzését és a víz alatti kulturális örökség kereskedelmének megtiltását célozza. A védelem elsüllyedt városok és hajóroncsok mellett kiterjed "az emberiség mindenfajta kulturális, történelmi, vagy régészeti örökségére, amely részben vagy egészben víz alá került, időszakos vagy állandó jelleggel". Ide tartozik például az ókori világ hét csodáinak egyike, az alexandriai világítótorony s mintegy 3 millió az óceánfenéken heverő feltáratlan hajóroncs és számos a Fekete-tenger áldozatául esett neolitikus település.
A hajóroncsok és tengerfenékre került kincsek egyébként elenyésző részét vizsgálják meg régészetileg, a többség kincsvadászok martalékává válik. Az egyre olcsóbb merülések és a búvárkodás népszerűsége miatt rendkívül sok helyen jelentek meg a kincsvadászok, és kezdték meg a tengerfenéki kincsek szisztematikus kifosztását és jól jövedelmező értékesítését. A nemzetközi vizekben található roncsokat, kincseket ugyanis semmilyen nemzetközi szabályozás nem védi: rendszerint megtalálójukon keresztül azonnal a nemzetközi feketekereskedelembe kerülnek, mellőzve bármifajta régészeti feltárást, értékelést.
A szabadidős búvárkodás mellett a tengeri örökségre nézve további veszélyt jelent a kiterjedt ipari halászat és a tengerfenéken zajló vezetékfektetések is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap