Bebalzsamozott kedvencek: állatmúmiák az ókori Egyiptomban
2022. július 6. 16:22 Múlt-kor
Korábban
Állatmúmia-biznisz
Jogosan merülhet fel Önökben a kérdés: miért balzsamoztak be az egyiptomiak ezer- sőt, milliószámra állatokat? Szalima Ikram szerint ennek többféle oka is lehetett. Az állatmúmia-őrület a XXVI. dinasztia alatt kezdődő, és egészen a római uralom közepéig tartó tetőzésekor a bebalzsamozott állatok túlnyomó többsége ún. fogadalmi múmia volt. Az egyiptomiak úgy tartották, hogy segítségükkel kapcsolatba léphetnek az istenekkel.
A hiedelemre egy egész iparágat építettek fel. Minden évben zarándokok ezrei keresték fel a Nílus-menti vallási központokat, ahol nagyszabású vallási ünnepségeken vettek részt. A papok előre „csomagolt” fogadalmi múmiákat árultak a látogatóknak, akik aztán elhelyezhették az áldozati állatokat a templomban.
A zarándokok általában valamilyen jól meghatározható okból keresték fel a vallási központokat, hitük szerint ugyanis a templomoknak felajánlott állatmúmiák segítségével elnyerhették az istenek kegyeit. A források arról tanúskodnak, hogy leggyakrabban a családtagokkal vagy ismerősökkel folytatott viták ügyében folyamodtak az istenekhez.
Nem túlzás azt állítani, hogy az állatmúmia-biznisz a kérdéses időszakban egyenesen az egyiptomi gazdaság hajtóerejévé vált, amely sok embernek biztosított megélhetést. Az állatok gondozása, leölése, de még az állatsírok megásása is külön szakemberek feladata volt.
A balzsamozás különös szakértelmet igényelt. A leölt állatokat balzsamozásra fenntartott helyiségekbe vitték, ahol a test felnyitása után vagy kivették a belső szerveket, vagy valamilyen marú hatású szert fecskendeztek a tetembe, esetleg egyszerűen csak megtisztították a szerveit. A testet ezt követően salétrommal kiszárították, majd néhány héttel később gyolcsba tekerték. Ezután átmeneti raktárakban helyezték el a múmiákat, ahonnan egy idő után átvitték az adott állat számára fenntartott katakombákba, amelyeket egészen a plafonig töltöttek meg a bebalzsamozott állatokkal.
Állatbalzsamozás. Heinrich Leutemann színezett metszete
A professzionálisan megszervezett állatmúmia-iparág önmagában nem garantálta, hogy a zarándokok ne selejtes árut kapjanak, sőt. A gyakori készlethiány miatt gyakran bóvlit, sárból, tollból, szalmából, faágakból vagy csontból összetákolt múmiautánzatot sóztak a vevőkre.
Szalima Ikram a kutatásai során röntgensugarak segítségével jött rá a trükkre. Elmondása szerint a belső tartalom hiányosságait gyakran a csomagolás túldíszítettségével igyekeztek kompenzálni. Minél szebb kivitelezésű árut vett valaki, annál nagyobb volt rá az esély, hogy silány minőségű termékkel van dolga. A kereskedőknek azonban megvolt az oka rá, hogy átverje a vásárlókat. Az állatmúmia-őrület csúcspontján ugyanis nem rendelkeztek akkora „készlettel”, amely kielégítette volna az egyre növekvő keresletet. Hiába tenyésztették és gondozták erre kijelölt farmokon a múmiának szánt állatokat, néhány faj a kihalás szélére került.
Thot, a tudomány és az írás istene földi jelképeinek tekintett állatfajoknak kifejezetten rosszak voltak a kilátásaik. A legtöbb múmia az íbiszek közül került ki: az egyiptomiak évente mintegy 10 ezret áldoztak fel a madárból, de Thotot a páviánnal is azonosították. Mindkét faj közel került ahhoz, hogy teljesen kihaljon. A kutatók szerint emellett – bár nem volt közük Thothoz – a héjákra és a sólymokra is nehéz idők jártak.
Mindeközben az egyiptomiak abban a hitben ölték halomra az állatokat, hogy ezzel csak a javukat szolgálják. A leggyakoriabb ölési módszerek közé tartozott a fojtogatás, a koponya bezúzása és a nyaktörés is. A röntgensugaras vizsgálatokból kiderült, hogy az állatok mintegy kétharmadát már néhány órás vagy napos korában ölték meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis 19:05
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot 15:05
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz 12:20
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek 10:30
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát tegnap
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek tegnap
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek tegnap
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak tegnap