Bár négyszer is megfosztották a Habsburgokat a magyar tróntól, egyik alkalommal sem foglalta el más
2021. augusztus 25. 09:31 Németh Máté
Korábban
Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során harmadszor is kimondatott a Habsburgok detronizációja. Az 1849-es trónfosztást azonban megelőzte ugyanezen év március 4-én a magyarokra erőszakolt ún. oktrojált alkotmány kiadása.
Ezt Ferenc József annak fényében lépte meg, hogy korábban Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz főparancsnok a császári csapatok kápolnai sikere után (1849. február 26-27.) győzelmi jelentést tett az ifjú uralkodónak, aki meg volt győződve arról, hogy a magyar szabadságharc ezzel elbukott.
Az olmützi alkotmány a birodalom tartományainak önállóságát komolyan csorbította volna, s feldarabolta volna Magyarország területét, biztosítva Ferenc József számára az abszolutista hatalomgyakorlást. Az osztrák elképzelés reakciót igényelt.
A tavaszi hadjáratok sikerei megteremtették annak a lehetőségét, hogy Kossuth Lajos a győzelmek hatására előterjessze az alkotmányra adott válasz tartalmát. Az Országos Honvédelmi Bizottmány előtt április 12-én, Debrecenben ismertette is elképzelését, amely a függetlenség kimondásáról és a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztásáról szólt.
Noha a bizottság tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől, másnap Kossuth az országgyűlés zárt ülésén is előadta tervét, többek között azzal érvelve, hogy amíg Magyarország nem független, addig külföldi elismerésre sem várhat.
Egy nappal később, április 14-én, a debreceni Nagytemplomban tartott nyílt ülésen, a képviselők közfelkiáltással fogadták el Kossuth javaslatát a függetlenség kimondásáról és az uralkodóház detronizálásáról. Az országgyűlés döntése alapján Kossuth kormányzóelnök lett. Az elfogadott javaslatot tartalmazó Függetlenségi Nyilatkozatot, amelyet az ideiglenes államfő fogalmazott, április 19-én hagyták jóvá.
A nyilatkozat nem érte el igazi célját: Magyarország diplomáciai elismerése és szuverenitásának elfogadása nem történt meg. Mint ismert, augusztusban a szabadságharcot a császári csapatok hathatós orosz segítséggel leverték, a trónfosztásról szóló határozatot pedig semmisnek tekintették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap