Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
2021. április 27. 12:55 Ligeti Dávid
Az első világháború (1914‒1918) minden korábbi fegyveres konfliktusnál nagyobb teret nyitott a vegyészeti eszközök bevetésére. A hadszíntereken olyan új, addig csak kísérleti stádiumban lévő vagy még nem ismert fegyverek jelentek meg, amelyek átalakították a hadviselést, egyben tovább fokozták a háború okozta borzalmakat, minden korábbinál elképzelhetetlenebb poklot zúdítva a katonákra. A harci gázok felhasználását elsődlegesen az 1914-es év háborús hónapjainak elkeserítő tapasztalatai okozták: a frontális támadások az iszonyú véráldozatok árán is zömében eredménytelenek maradtak, ezért a hadviselő felek új eszközöket kerestek.
Korábban
Úton a háborúba
A XIX. század második fele a kémia aranykorát hozta, s ez a harcászatra is jelentős hatást gyakorolt. Alfred Nobel 1867-ben szabadalmaztatta a dinamitot, amely minden korábbinál hatékonyabb robbanóanyagot biztosított a haderők számára.
1855-től a Bessemer-konverter révén az addigiaknál jelentősen több és jobb minőségű acélt lehetett előállítani, így a tüzérség potenciálja is a sokszorosára növekedett. Egyes számítások szerint a tűzerő mintegy hatvan év alatt, 1914-re közel hússzorosára emelkedett.
A konvencionális fegyverek mellett számos új harci eszköz kifejlesztése vált lehetővé. A századfordulón már több államban is hatékony lángszórókat fejlesztettek ki, ezek gyújtóanyagát általában a nyers benzolhoz kevert fűtőolaj vagy benzin alkotta.
Emellett a vegyi anyagok harctéri alkalmazása is egyre inkább elérhető realitássá vált az 1880-as évektől.
Ezeket a veszélyeket érzékelve az 1899-ben aláírt első, hágai egyezmény megtiltotta a fojtó harci gázok felhalmozását és bevetését.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 15. A középkori magyar királyság megteremtése](/ih0Ax/label/.cut-640x400/806.jpg)
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap