Azonosíthatták cocoliztli nevű rejtélyes járványt, amely elhozta az aztékok végzetét
2018. január 17. 10:29 MTI
Ötszáz év elteltével sikerült kideríteniük a kutatóknak, hogy milyen betegség pusztíthatott a mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében a 16. században. Ez volt az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványa, megközelítette az Európában a 14. század közepén tombolt pestist is.
Korábban
Az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel - a lakosság nagyjából 80 százalékával - végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén. Az aztékok navatl nyelvén cocoliztlinek, vagyis pusztító betegségnek nevezett kór magas lázzal, fejfájással, szem-, száj- és orrvérzéssel járt együtt és három-négy napon belül végzett az emberrel - írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.
Ez volt az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványa, megközelítette az Európában a 14. század közepén tombolt pestist is. Az azonban, hogy mi is volt pontosan ez a betegség és mi okozta, csaknem ötszáz éve ismeretlen. A himlő, a kanyaró, a mumpsz és az influenza kizárása után azonban a kutatóknak most talán végre sikerült megtalálniuk az „elkövetőt”: ősi fogleletek révén nyert DNS-minták egy olyan baktérium jelenlétére utalnak, amely hastífuszt okoz.
Az európai gyarmatosítók számos olyan baktériumot hurcoltak be magukkal az Újvilágba, amelyekkel szemben a helyiek teljesen védtelenek voltak. Ashild Vagene, a Tübingeni Egyetem munkatársa szerint az európaiak megérkezése után több járvány is felütötte a fejét a térségben. Az 1545 és 1550 közötti cocoliztli-járvány jelentőségét az adja, hogy másodikként csapott le azon három pusztító járvány közül, amelyek a legtöbb halálos áldozatot követelték.
A Nature Ecology and Evolution című folyóiratban közölt tanulmány szerint mindössze két évtizeddel az 1545-ös járvány kirobbanása előtt himlő végzett 5-8 millió emberrel a térségben, nem sokkal a spanyolok megérkezését követően. Egy második cocoliztli-járvány pedig a megmaradt lakosság felét megölte 1576 és 1578 között.
„A városokban és nagyobb településeken hatalmas gödröket ástak, a papok pedig reggeltől napnyugtáig mást sem csináltak, csak cipelték a holttesteket és dobálták őket a gödrökbe” - olvasható egy korabeli beszámolóban. A korszak orvosai megállapították, hogy a tünetek egyetlen ismert betegség, úgy mint a kanyaró vagy a malária szimptómáival sem mutattak hasonlóságot.
A kutatók most 29 korabeli - egy cocoliztli temetőből származó - csontvázból nyert DNS-mintát elemezve megtalálták a nyomait a salmonella enterica baktérium C altípusának. Ez a baktérium hastífuszt okoz. A szalmonella-törzsek nagy része fertőzött élelmiszerekkel, vagy vízzel terjed. A kutatók szerint feltehetőleg a spanyol gyarmatosítók háziasított állatai hurcolták be őket Mexikóba. A salmonella enterica baktériumról már korábban megállapították a kutatók, hogy jelen volt Európában a középkorban.
A kutatók ugyan számításba vették az összes olyan bakteriális kórokozót és vírust, amely szóba jöhet, és így jutottak el a salmonella enterica baktériumig, de még így sem zárható ki, hogy nem egy észrevétlenül maradt, vagy teljesen ismeretlen patogén a felelős a cocoliztli-járványért.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 4. A világgazdaság a 20. században (világgazdasági válság, európai integráció, globális világ ellentmondásai)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/766.jpg)
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap