Az országalmától Newton múzsájáig: a történelem leghíresebb almái

A magyar országalma

„Az úgynevezett aranyalma tetején duplakereszt létezik, közönséges sárgarézből készítve üres golyóbist képez, a melyről a régi aranyzás már tökéletesen le lévén kopva, ujólag valánk kénytelenek Müller aranyműves által galván módjára bearanyoztatni.

Ezen arany, vagyis birodalmi alma még sz. István idejében nem létezett és csakis később az Anjouházból való fejedelmek egyike készíthette, miután annak egyik oldalán egy háromszögletű pajzson liliomokkal díszített anjouféle czímer látható” – olvasható Ferenc József 1867-es koronázása alkalmával a koronaőrök által készített jegyzőkönyvben.

Az egykoron világ- vagy földtekének is hívott országalma mint királyi jelvény már a koronázási paláston is feltűnik István király bal kezében. Az ereklye használata pedig folyamatos lehetett a magyar királyság évszázadaiban. A most ismert országalma a kettős kereszttel a tetején először Imre király aranypecsétjén volt látható.

I.László magyar király portréja az országalmával

A XII. század végéig egyszerű kereszt lehetett a tetején, valószínűleg III. Béla idejétől használták a kettős kereszttel díszített szimbólumot. (Ugyanakkor meg kell jegyezni, nincs bizonyíték arra, hogy az „aranyalma” fizikai valóságában létezett-e az Árpád-korban.) A tetején lévő kettős kereszt egyébként igen szokatlan európai társain.

A források mindig arany országalmát emlegetnek, a jelenleg az Országházban látható, kissé lapított, a kereszttel együtt 16 centiméter magas alma azonban csupán aranyozott ezüstből készült (bár a fent idézett forrás sárgarezet említ).

E tény, valamint az oldalán lévő négyszer vágott címerpajzs alapján néhány kutató arra következtetett, hogy csupán az eredeti alma jelzésszerű (talán ideiglenes) másolatáról van szó, amelyet Károly Róbert készíttetett. Ám az is elképzelhető, hogy az Anjouk egy korábbi országalmára tűzték ki a liliomokkal és Árpád-sávokkal díszített címert.

Az országalmákat már a római császárok is használták, ezt vették át a német-római uralkodók, majd a többi keresztény király. A középkorban a belsejébe olykor a jeruzsálemi Golgotáról hozott földet tettek, ezzel emlékeztetve arra, hogy egyszer még az uralkodó is porrá lesz.

1. A tudás fájának tiltott termése
2. A viszály gyümölcse
3. A magyar országalma
4. Céltábla a fiú fején
5. Hófehérke végzete
6. Newton múzsája
7. A város, amely sohasem alszik
8. +1 Steve Jobs almája

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók