Az országalmától Newton múzsájáig: a történelem leghíresebb almái
2024. december 29. 09:50 Kulcsár Ádám
Korábban
A viszály gyümölcse
Akhilleusz szülei, Thetisz, a tengeri nimfa és Péleusz esküvője utáni lagzira „elfelejtették” meghívni a viszály istennőjét. Erisz meg is sértődött azon, hogy az összes görög isten felkerült a vendéglistára, csak ő nem. A sértést sajátos módon bosszulta meg.
Egy, a Heszperiszek kertjéből származó aranyalmát dobott az ünneplő közönség közé, amelyen a mítosz szerint ez állt: „A legszebbnek”. A hiú istennők természetesen rögvest hajba kaptak, melyiküket is illeti a gyümölcs. Előbb Zeuszhoz fordultak, ám ő bölcsen elhárította a felkérést, így egy trójai halandó, Parisz kezébe került a döntés felelőssége.
Az ifjú még a mezítelenül fürdőző istennőket is megleshette, ám dönteni nem mert. Egyik jelölttől sem állt távol a megvesztegetési szándék: Héra Európa és Ázsia feletti uralmat ígért neki, Athéné a bölcsességet kínálta, az ifjú herceg azonban Aphrodité ajánlatát fogadta el, aki a világ legszebb asszonyának a szerelmét adta neki.
Paris ítélete
A szóban forgó szépség azonban már férjnél volt, ám ez a tény nem tántorította el Pariszt: egyszerűen megszöktette szép Helénát Menelaosz orra elől, és Trójába vitte. Az ókori források ellentmondásosan írják le ezt a romantikusnak hitt szálat: Hérodotosz szerint a lányt szó szerint elrabolták, s gyakran találkozhatunk olyan ábrázolásokkal is, amelyeken a trójai herceg erőszakoskodik Helénával.
Szapphó szerint azonban a nő szívesen hagyta hátra régi életét, férjét és kilencéves lányát. Az Iliászban a romantikus vonal teljesül: a megszöktetés előtti éjjelen lettek saját elhatározásukból egymáséi.
A szöktetés a legendák szerint az ókor legnagyobb hadjáratát vonta maga után, a kor leghatalmasabb serege gyűlt össze, s vonult a messzi Trója falai alá.
A szerelmes történet nem ért boldog véget: a legszebb hölgy csalódott választott urának vitézségében, aki később meg is halt a harcokban, Trója a tűz martalékává vált, Heléna pedig végül ismét Menelaosznál kötött ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap
