Az elpusztíthatatlan katona
2015. január 8. 13:30
A félszemű, félkarú Sir Adrian Carton de Wiart közel hat évtizedes szolgálati ideje alatt harcolt a búr háborúban, az első és a második világháborúban, repülőgépét lelőtték, volt hadifogolytáborban, golyót kapott a koponyájába, a csípőjébe, a lábába, a bokájába, de még a fülét is megroncsolta egy lövedék. A parancsnoki rangig jutó, Viktória-kereszttel kitüntetett férfi csak az első világháborúban nyolc alkalommal sérült meg, társainak elmondása szerint a somme-i csatában a gránátok szegét a fogával húzta ki, s megmaradt kezével dobta el. Önéletrajzi kötetében így írt: "őszintén szólva élveztem a háborút".
Korábban
Afrikától Európáig
Az 1880. május 5-én Brüsszelben egy arisztokrata családba születő Adrian Carton de Wiart 11 évesen került Angliába, hogy Oxfordban jogi előkészítőre járjon. 19 éves volt, amikor először tapasztalhatta meg a háború ízét: kalandra vágyva abbahagyta tanulmányait, s Dél-Afrikába utazott, hogy csatlakozzon a brit hadsereg második búr háborúban küzdő egységeihez. Mivel még túl fiatal volt, továbbá nem rendelkezett brit állampolgársággal - és édesapja hozzájárulását sem kapta meg-, magát 25 évesnek mondva, álnév alatt lépett be a seregbe.
A tűzkeresztségen átesett ifjút két búr golyó is eltalálta a hasán, illetve az ágyékán, ami miatt haza kellett térnie Angliába. A legtöbb embernek ez a kellemetlen élmény örökre elvette volna kedvét a háborúsditól, azonban de Wiart alig várta, hogy ismét a fronton legyen. Erre azonban csak 15 év múlva került sor.
Az 1914-ben kitört első világháborúban de Wiart már brit állampolgárként vett részt, s kezdetben a kelet-afrikai szomáliföldi tevés alakulatok kötelékében az ellenséges dervis állam erői ellen küzdött. Egy erődítmény megrohamozása során golyót kapott a karjába és az arcába is, aminek következtében elveszítette bal szemét és fülének egy részét. A harcok során nyújtott teljesítményéért később megkapta a Kiváló Szolgálatért Érdemrend (Distinguished Service Order) kitüntetést.
A de Wiart mellett szolgáló Lord Ismay 1964-ben ekként idézte fel emlékeit: "szörnyű fájdalmai lehettek, az orvosok semmit sem tudtak tenni a szeme világának megmentéséért, gyakorlatilag haldoklott, s mi nem akartuk magunk mellől elengedni. Miután jobban lett, úgy gondolom, szemének elvesztését áldásnak tartotta, hiszen így visszakerülhetett Európába, ahol - mint mondogatta - az igazi küzdelem zajlott".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.
