Az Édes Annán keresztül mutatja be a trianoni békét a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása
2020. szeptember 22. 14:47 MTI
Rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti időszakot a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Édes Anna / Kosztolányi - Trianon 100 című, keddtől látogatható időszaki kiállítása.
Korábban
"Trianon tanulsága, hogy a nemzet még az országnál is fontosabb" - hangsúlyozta a kiállítás hétfő esti megnyitóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy Kosztolányi nemzedékének és azóta minden nemzedéknek birkóznia kell Trianon kérdésével. "Ez a kiállítás alkalom arra, hogy szembenézzünk a múlttal, leltározzuk a jelent és a jövőbe tekintsünk" - fogalmazott.
Sokféle megközelítés létezik annak megmutatására, ami az országgal történt, a szikár számoktól a szubjektív visszaemlékezésekig - mondta a miniszter, hozzátéve: a PIM egy művet és íróját hívja segítségül, hogy beszéljen a forradalmak koráról, "mikor a háborús veszteség és összeomlás után egy eleve kudarcra ítélt társadalmi kísérlet hagyta meghalni Szent István ezeresztendős országát".
Gulyás Gergely felidézte, hogy a trianoni nemzedéket, amelyhez Kosztolányi is tartozott, elvágták otthonától, családjától, gyermekkorától; és ez a katasztrófa száz évvel ezelőtt az egész magyarság életében jelen volt: minden harmadik magyar az ország határain kívül rekedt.
"Trianon mindenkinek személyes ügy volt, a veszteség nagysága teremtett identitást" - fogalmazott, hozzáfűzve azonban, hogy a térség geopolitikai újrarendezése nem csak Magyarországnak hozott nyomorúságot.
Mint hangsúlyozta: a 20. században egy nemzet igazsága a legkevésbé sem könnyítette meg a megmaradást, a magyarság mégis túl tudott élni, mert igaza volt.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy "egyes könyvek többek, mint könyvek", Trianon centenáriumán pedig a PIM egy ilyen regényt, az Édes Annát választotta kiállítása témájának.
Azt, hogy ez a könyv milyen többlettel bír, mit mutat fel, azt megmutatja a kiállítás - jegyezte meg.
A tárlatot megnyitó Száraz Miklós György író Kosztolányit és regényét méltatva kiemelte: "milyen szerencsések vagyunk, hogy van nekünk ő és van az ő Édes Annája".
Trianon megemészthetetlen, elfogadhatatlan ma is - hangsúlyozta Száraz Miklós György, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy az irodalom segítségével meg tud elevenedni a múlt, és a történelem sem csak száraz adathalmaz.
A 2021. szeptember 30-ig látogatható kiállítás kurátora Parádi Andrea, látványtervezője pedig Széki András volt; a digitális installáció a Kiégő Izzók munkája.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
erotika
- Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
- Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
- „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
- Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
- Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
- Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
- Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
- Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.