Az ágyú torkában – a szabadság 12 mámoros napja
2016. október 23. 08:35
Korábban
„Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába”
Október 16-án a szegedi egyetemisták gyűlésükön elhatározták, hogy kiválnak a Dolgozók Ifjúsági Szervezetéből, a DISZ-ből, és Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) néven független ifjúsági szervezetet alapítanak. A szervezethez az október 22-én, a Műegyetemen tartott nagygyűlésen több magyar egyetem küldöttei csatlakoztak. Itt született meg az események egyik legfontosabb dokumentuma, a politikai és gazdasági rendszer megreformálására irányuló követeléseket tartalmazó 16 pont (az október 20-án, Szegeden elfogadott határozat átdolgozott változata). Az egyetemisták meglepően kemény hangú pontjaikban többek között a politikai rendszer megreformálását, valamint a megszálló szovjet csapatok távozását és a szovjet-magyar kapcsolatok új, kölcsönösségi alapokra helyezését is követelték. Az egyetemisták ugyancsak ekkor határozták el, hogy másnap délután békés felvonulás formájában adnak nyomatékot követeléseiknek, s fejezik ki rokonszenvüket a lengyelországi antisztálinista reformok iránt, valamint szolidaritásukat az országban a szovjetek fegyveres beavatkozással való fenyegetőzésére válaszul kirobbant tüntetések résztvevőivel.
Az MDP vezetői előbb betiltották a tüntetést, amelyet később Piros László belügyminiszter mégis engedélyezett. A demonstráció délután 3 órakor kezdődött a Március 15. téren, a Petőfi szobornál, ahol Sinkovits Imre mintegy 10-15 ezer ember előtt elszavalta a Nemzeti dalt, majd az egyre növekvő létszámú tömeg (amelyhez számos munkás csatlakozott) a Bem térre vonult. A jelszavak, követelések radikalizálódtak – többen kivágták a kommunista címert a nemzeti zászlóból, és egyre gyakrabban hangzott el a „Ruszkik haza!”, valamint a „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába” jelszó.
A demonstráció este már három helyszínen folyt egyszerre. A legtöbben a parlament elé vonultak, de sokan segédkeztek a Városligetnél a hatalmas Sztálin-szobor ledöntésében is, amelyet végül lángvágók segítségével sikerült két vállra fektetni. A Rádiónál megtagadták az egyetemisták által 16 pontban összefoglalt követelések beolvasását, és helyette Gerő nyilatkozata került adásba, aki komoly megtorlást helyezett kilátásba a „nacionalista” tüntetőknek. Miután pedig a nagy zűrzavar közepette a Rádióban tartózkodó ÁVH-sok a felvonulók közé lőttek, elszabadult a pokol. A tüntetők az oldalukra átállt katonáktól, valamint a közeli gyárakból szerzett fegyverekkel ostromolni kezdték az épületet. Szerte a városban fegyveres csoportok szerveződtek, a vidéken állomásozó szovjet csapatok pedig elindultak Budapest irányába. A békésnek indult tömegmegmozdulás végképp fegyveres felkeléssé lényegült át.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Tudta-e, hogy...?
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Tíz tény Jackie Kennedy-ről
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről
- 10 félresikerült kivégzés a történelemből
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult
- 10 tény a Mona Lisáról
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.