Amatőr történészek bukkantak rá az I. világháborúban élve eltemetett német katonákra
2021. március 26. 09:23 Múlt-kor
Korábban
A hatóságok számára kellemetlen
Habár egyelőre senki sem tette be a lábát az alagútba, annyi bizonyos, hogy ez több száz német katona végső nyughelye, akiket egy francia zárótűz elevenen temetett a föld alá 1917. május 4-én. A tüzérségi lövedékek berobbantották az alagútban lévő német lőszerraktárat, és a járat összeomlott. A következő hat nap során azok, akiket a robbanások nem öltek meg azonnal, megfulladtak az oxigénhiánytól, vagy öngyilkosak lettek. Valódi csodának tekinthető, hogy volt három katona, aki életben maradt, és akiket ki tudtak menteni.
Ahogy egyikük, Kurt Fisser írta: „Mindenki vízért kiáltozott, de hiába. A Halál nevetett betakarításán, és a Halál állt őrt a barikádon, hogy senki se menekülhessen. Egyesek a mentésről deliráltak, mások vízért. Egy bajtársam mellettem feküdt a földön, és elcsukló hanggal károgott, hogy valaki töltse meg neki a pisztolyát.”
„Ezek földművelők, fodrászok, banki alkalmazottak voltak, akik önként jöttek megvívni ezt a háborút, majd oly módon haltak meg, amelyet mi felfogni sem tudunk” – mondta Pierre Malinowski.
Németországban gyakran nevezik „elfeledett háborúnak” az első világháborút. Jól illuszrálja ezt a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség (VDK) szóvivője, Diane Tempel-Barnett nyilatkozata az alagút ügyében: „Őszintén szólva nem vagyunk túl lelkesek a felfedezés miatt. Sőt, ezt az egészet igen szerencsétlennek tarjuk.”
Mindazonáltal az apa-fia páros tevékenysége lépéskényszerbe hozta mind a francia, mind a német hatóságokat, hogy nyilvánosan elgondolkodjanak a katonák maradványainak feltárásán. Történészeknek már sikerült kapcsolatba lépniük kilenc, a Winterberg-alagútban nyugvó katona leszármazottaival.
Habár a francia hatóságok szerint Malinowskiék törvényt sértettek a történelmi csatatér megbolygatásával, Pierre kitart amellett, hogy ez volt a helyes cselekedet. Reméli, hogy a hatóságok úgy döntenek, tisztességesen eltemetik a holtakat.
Úgy gondolja, a katonák mellett személyes tárgyaik is elő fognak kerülni, mivel a harcok során ez az alagút volt egyben a szálláshelyük is. Szerinte „úgy fognak előkerülni, mint a múmiák, bőrük, hajuk és egyenruháik épek lesznek.” Ahogy eddig, most is megtagadta a fotókat a sajtótól, a holtak iránti tiszteletre hivatkozva.
„Minden katonának lesz egy története” – zárta mondandóját Pierre Malinowski, „ez lesz a valaha volt legnagyobb emberi emlékanyag-felfedezés az első világháborúból.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak
- Napkirálynak nevezték A kis herceg íróját, Antoine de Saint-Exupéry-t
- Még mindig vitatott kérdés, hogy ki a felelős a kassai bombázásért
- Gyermekkatonákat is harcra fogtak Okinava japán védői
- A szimbólumokra is nagy gondot fordítottak a Barbarossa hadművelet megtervezői
- Kegyvesztése után az amerikaiaknál lelt menedékre Hitler közeli barátja
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap