Állandó harcot jelent az idő ellen az Akropolisz védelme
2022. február 27. 15:52 Múlt-kor
Korábban
Szkennerek és épületek
Az Akropolisz falai már a mükénéi kor óta álltak, ám többször is súlyosan megrongálódtak. A 750 méter hosszú kerítőfal nagy része a periklészi korszak alkotása. Az új rekonstrukció elkezdéséhez a legfontosabb feladat az volt, hogy kőről kőre felmérjék és dokumentálják a jelenlegi állapotot, beleértve a falon keletkezett legkisebb réseket is.
Miután ez megtörtént, és eltávolították az összes növényzetet, amely kárt tehetett volna a falban, egy teljes fotogrammás felmérést és 3D szkennelést végeztek, majd optikai kábelekkel hálózták be, hogy észleljék a legkisebb rendellenes elmozdulást is.
A Propülaia, amely az Akropolisz hatalmas márványkapuja, és az épületek jelentős részével együtt az i. e. 5. században épült, más jellegű kihívások elé állította a szakembereket. Nikolaos Balanos ugyan helyreállította a huszadik század első felében, de korántsem tökéletesen: egyes elemeket rossz helyre rakott, másokat fel sem használt. Az évszázadok során számtalan funkciót töltött be, most azonban tulajdonképpen ugyanúgy bejáratként használják, ahogy évszázadokkal ezelőtt.
Athéné Niké, avagy a Győzedelmes Athéné temploma a fennsík délnyugati részén épült fel. A törökök lerombolták, hogy a köveit falak építéséhez használják fel. Miután Athén a görögöké lett, a meglévő köveket visszaállították az eredetinek vélt helyükre, ám Balanos megint szétbontatta, hogy restaurálhassa. A jelenlegi állapot a 2000 és 2010 közötti rekonstrukció eredménye.
Az Erekhteion esetében alkalmazták először a huszadik század első felében a később katasztrofálisnak bizonyuló technikákat. 1979 és 1987 között 23 nagyobb tömböt kellett kicserélni, mivel rossz helyre lettek visszaállítva. A világhírű kariatidákat viszont másolatokkal kellett kipótolni, mivel az eredetiek annyira szennyezetté váltak, hogy a további létük vált veszélyeztetetté.
Az eredeti szobrok jelenleg az Akropolisz Múzeumban vannak, ahol lézeres eljárással tisztítják meg őket, hogy később a múzeumban legyenek kiállítva. A roncsolásmentes beavatkozás a lehető legkisebb darabokban szedi le a kormot és a szennyeződéseket anélkül, hogy az eredeti márvány sérülne.
Az athéni Akropolisz felújítása évtizedek óta tart, de még alighanem el fog telni néhány év, mire elnyeri a modern műemléki koncepció által megálmodott végleges formáját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Élete végéig a Habsburgok és a török között egyensúlyozott János Zsigmond tegnap
- Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler tegnap
- Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély tegnap
- Szólókarrierjével is komoly sikereket ért el Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa tegnap
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből tegnap
- A sikerek dacára ki nem állhatta Sherlock Holmes karakterét Arthur Conan Doyle tegnap
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 2024.07.06.
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 2024.07.06.