„Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot”: Elena Ceauşescu
2020. augusztus 4. 13:58 Stefano Bottoni
Korábban
Akadémikusság plagizációval
De milyen nő, milyen politikus volt Nicolae Ceauşescu felesége? A leánykori néven Lenuţa Petrescu 1916. január 7-én született a havasalföldi Petreşti községben egy átlagosan szegény parasztcsaládban. Gyermekkorát a korabeli dél-romániai vidéki fiatalokhoz hasonlóan munkával és (kevés) tanulással töltötte.
Iskolai bizonyítványai szerint csak testnevelésből és házimunkából szerzett jó osztályzatokat; 14 éves koráig mindössze a négy általánost végezte el. Ekkor, bátyját követve Bukarestbe indult szerencsét próbálni. Előbb laboránsként, majd szövőnőként dolgozott, egyre jobban kezdte érdekelni a politika. Bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba, és 1937-ben csatlakozott a föld alatt működő kommunista párthoz.
Két évvel később, egy konspiratív gyűlés alkalmával ismerkedett meg a fiatal pártaktivistával, Nicolae Ceauşescuval. Valódi és kitartó szerelem, testi-lelki frigy volt az övék. Noha csak 1947. december 23-án kötöttek házasságot (ezt követően, 1948 és 1951 között születtek meg gyermekeik: Valentin, Zoia és Nicu), kapcsolatukat halálukig nem kezdték ki sem a későbbi pártvezér börtönben töltött évei, sem a hatalom kísértése.
Az 1944–1945-ös hatalomváltást követően férje az egyik szürke, de befolyásos szereplője lett a román kommunista nómenklatúrának. A majdnem írástudatlan Elenát rövid ideig titkárnőként foglalkoztatta a Külügyminisztérium, ahonnan azonban szakmai alkalmatlansága miatt végül eltávolították.
A KB-tag, majd a párt szervezési titkáraként gyorsan emelkedő Ceauşescu felesége sokáig nem mutatta ki politikai ambícióit: teljesítette a hagyományos társadalmi normák által előírt hűséges feleség, gondos édesanya szerepét. Mindeközben sajátos karrierépítésbe kezdett, felhasználva korábbi laboráns tapasztalatait. A kémia lett Elena Ceauşescu hatalompolitikai ugródeszkája.
Az 1950-es évek elején diplomát szerzett a bukaresti Műegyetem által létrehozott látogatás nélküli vegyészmérnöki karon, 1957-ben tudományos állást kapott a Vegyipari Kutatóintézetben, 1964-ben pedig beiratkozott a doktori képzésre (aspirantúra), miközben politikai kapcsolatain keresztül elérte, hogy a Vegyipari Kutatóintézet aligazgatójává nevezzék ki még azelőtt, hogy 1967-ben vegyészmérnök doktorrá avatták volna.
1965-től, amikor Nicolae Ceauşescut pártfőtitkárnak választották, Elena életútja már teljesen összefonódott a román kommunista rendszer sajátos fejlődéstörténetével. Noha az ország természettudományos elitje előtt ismert tény volt, hogy a frissen avatott „doktor elvtársnő” mások – híres és ismeretlen szakemberek – munkáját felhasználva jelentette meg jelentősnek mondott disszertációját, tehát plágiumok sorozatát követte el, senki nem merte megakadályozni a teljhatalmú Ceauşescu feleségének tudománypolitikai emelkedését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Pillanatok a jeges pokolból – fényképek és levelek a Don-kanyarból
- „Vészterhes csend” előzte meg a doni katasztrófát
- Százezerember védte élő pajzsként a vilniusi parlamentet a litván függetlenség kivívásakor
- A Cseka, az első szovjet titkos rendőrség, Lenin terror csapata volt
- Számos új információval gazdagodtunk a Holdról a Luna–1 űrszondának köszönhetően
- A szovjet atomprogram sikere késztette az amerikaiakat a hidrogénbomba kifejlesztésére
- A német katonákat is meglepte a Vörös Hadsereg kegyetlensége
- A finnek meglepetésszerű győzelmet arattak a szovjetek felett a kolbászháborúban
- Csodával határos módon vészelte át a doni katasztrófát Tuba László
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap