A sportos életű spártai nők voltak az ókori Görögország legszabadabb asszonyai
2019. augusztus 27. 18:30 Múlt-kor
Korábban
Szabadidő és egyenlőtlenség
A spártai lányokat emellett megtanították a múzsák művészeteire, azaz a muszikére is. Míg fivéreik életének legfontosabb része a katonai kiképzés volt, a lányok vélhetően magas szintre fejlesztették képességeiket a zenében, a versmondásban és a táncban is.
Vélhetően ismerték a szardészi költő, Alkmán lírai verseit is, amelyek „ezüstarcú” nőkről szóltak, Pomeroy értelmezése szerint ez az izzadság csillogását jelentheti. A felnőtt spártai nők messze földön híresek voltak a bibászisz nevű táncról, amelynek kihívó és bonyolult koreográfiája olyan elemet is tartalmazott – írja Pomeroy –, melynek során a táncos a levegőbe ugorva „sarkát a fenekéhez üti.”
Neveltetésük során a spártai nők meglehetősen sportos életet éltek – volt, hogy részt vettek vadászatokon, de futó- és lóversenyeken is megmérették magukat. Pomeroy szerint a görög nők közül vélhetően csak nekik volt szabad a férfiakhoz hasonlóan a borgőzös mulatságokon is részt venniük.
A spártai nők 18 éves koruk körül mentek férjhez, jóval később, mint más görög államokban. A más görög városállamokétól eltérő spártai öröklési rend sajátossága volt az is, hogy – fiú utód híján – nők is örökölhettek földbirtokot, ez azonban végül férjüké, majd elsőszülött utóduké lett.
A spártai társadalom – mint az köztudott – egyéb szempontokban sem volt az egyenlőség mintapéldája: habár a polgárjogot élvező spártai nők a kor viszonyaihoz képest meglehetősen szabad életet élhettek, ugyanez nem volt elmondható a meghódított, rabszolga- illetve helótasorba kényszerített csoportok női tagjairól.
A spártai nők a háztartás teendőit rendszeresen helótákra bízták, de a legfőbb kötelességük alól ők maguk sem térhettek ki: elsődleges teendőjük az erős spártai fiúk, illetve lányok szülése volt.
Pomeroy szerint mindazonáltal ez az esetek többségében „nem hordozta magában azt az időráfordítást és állandó ellenőrzést, amelynek a fiúk ki voltak téve. Így úgy tűnik, élvezhettek némi magánéletet és szabadidőt.” Más ókori görög nőkhöz képest a spártaiaknak „rengeteg idejük volt azt csinálni, amit akarnak.”
Azonban a spártai nők fent leírt időtöltései – az edzés, a tánc, az italozás – nem kizárólag a szórakozás célját szolgálták. A költészet és a zene például minden bizonnyal a közösség felnőtté avatási szertartásainak is része voltak, amelyek a házasságra és az anyaságra való felkészültséget jelképezték.
Ellen Millender, az oregoni Reed College klasszika-filológusa a kétkötetes „A Companion to Sparta” („Útitárs Spártához”) című egyetemi tankönyvben így ír a nők fent leírt taníttatásáról: „Ez a képzés belenevelte a spártai nőkbe a polisz értékrendjét a költők verseinek médiumán keresztül, ily módon felkészítve őket a spártai állam fenntartását lehetővé tevő nemi szerepekhez, viselkedésmintákhoz és kötelességekhez való igazodásra.”
Az ókori íróknál visszatérő elem, hogy az erős testű egyének egyúttal az adott állam erejét is jelképezik: érvelésük szerint az erős nő erős gyermekeket szül. Millender szerint „a spártai harcosok erős anyáinak nevelése” nem elhanyagolható szerepet játszott abban, hogy a sportnak oly kiemelkedő szerepe volt a városállam életében.
Habár a mai nőknek szerencsére nem kötelessége spártai jellegű beavatáson részt venniük ahhoz, hogy teljes értékű tagjai lehessenek a társadalomnak, kétségtelen, hogy mind a sport, mind a művészetek nélkülözhetetlen részei a teljes életnek – ebben pedig ma is példát vehetünk a spártaiakról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap